8.rész - Zayn és a kis barátja.

Sziasztok!:) Itt a nyolcadik rész is. Remélem ez is tetszeni fog nektek, de szerintem ez elég lapos lett :/

Még elég sokáig beszélgettünk, meg csak úgy voltunk, amikor kopogtak az ajtómon.

- Nyitva van.-szóltam, miközben felültem az ágyon.

- Halihó! -nyitott be Niall.-Bejöhetünk?

- Persze.-mosolyogtam.

- Na mizujs répa? -kérdezte Lou miközben lefeküdt mellém.

- Hé, haver! Azért vigyázz, hogy mit csinálsz! -szólt rá Zayn -persze csak poénból - miközben visszahúzott az ágyra.

- Nyugi már! Nem veszem el tőled. Téged szeret úgyhogy csak kussolj.-mondta Lou nevetve.

- Amúgy tényleg összeilletek. -mosolygott Liam, miközben ő is leült az ágy szélére és végignézett rajtunk.

Egymásra néztünk Zaynnel, mosolyogtunk, majd megcsókoltuk egymást.

- És nééézd milyen szépek! -mondta Harry Liamnek.

- Jól van már! Elég lesz! -nevettem, miközben felkeltem az ágyról.

- Hova mész? -kérdezte Zayn.

- Keresek egy hajgumit. -és bementem a fürdőbe.

Bementem a fürdőbe, kerestem egy hajgumit, majd összekötöttem a hajam.
Miután kimentem a fürdőből, visszafeküdtem Zayn mellé. Hirtelen nagy csend lett.

- Na jó. Én nem bírom ezt a nagy csendet.-felálltam és betettem egy kis zenét. Tök jól elvoltunk. Énekeltünk, táncoltunk -már ha azt táncnak lehet mondani- aztán meg kidöglöttünk és inkább folytattuk a beszélgetést.
Egyszer csak annyit hallok, hogy valaki rólam beszél.

- Milyen aranyosan alszik.-kinyitottam a szemem és láttam, hogy Zayn mellkhasán fekszek és mindenki körülöttünk van.

- Ne máááár! Nem bírom, ha figyelnek alvás közben.-mosolyogtam, miközben megdörzsöltem a szemeimet.

- Még így is gyönyörű voltál.-mondta Zayn, majd megcsókolt.

- Amúgy, hogy aludtam el?

- Hát, gondolom fekve.-szólalt meg Lou.

- Ajj, de bolond vagy.-nevettem.

- Amúgy úgy, hogy elkezdtem cirógatni a kezed és hirtelen bealudtál. Csak valami hangos szuszogásra lettünk figyelmesek.-mosolygott Zayn.

- És mennyi az idő?-kérdeztem.

- Fél egy.

- Akkor már értem, hogy miért aludtam be.-nyújtózkodtam egy nagyot.

- Na de szerintem mi is megyünk aludni. Titeket is hagyunk.-mosolygott Niall.

- Bizony.-mondta Lou miközben felkelt és elindultak az ajtó felé.

- Lou! Ugye mi még nem fogunk aludni.-kacsintott Harry Louisra.

- Hát persze, hogy nem drágám.-mondta Lou egy kanos vigyor kíséretében.

- Melegszik a levegő.-ahogy ezt kimondtam mindenki elkezdett nevetni.

- Na sziasztok, jó éjt.-köszöntek a srácok.

- Jó éjt nektek is.-mondtuk Zaynnel.

- Na de szerintem mi is aludjunk.-mondta Zayn.

Én vissza ráfeküdtem a mellhasára és álomba merültünk. Másnap reggel arra ébredtem fel, hogy valaki játszik a hajammal.

- Jó reggelt.-el mosolyodtam, majd kinyitottam a szemem.

- Neked is szépség.-mondta Zayn, majd adott egy puszit az arcomra.-Jól aludtál?

- Egy ilyen srác mellett? Ez nem kérdés.-mosolyogtam, majd adtam neki egy csókot.-És te hogy aludtál?

- Nagyon, nagyon, nagyon jól.-mosolygott, majd rám feküdt.

- El sem tudod képzelni, hogy mennyit álmodoztam erről a pillanatról.-mosolyogtam, miközben éreztem, hogy elpirulok.

- Én kb három hónapja...-mondta Zayn miközben ő is mosolygott.

- Három hónapja? De hiszen még egy hete sem ismerjük egymást.

- És azt te honnan veszed, hogy előtte nem vettelek észre?

- De... még is... hogyan? -néztem rá értetlen fejjel.

- Hát elég sokszor láttalak a suli közelében meg láttalak a parkban is párszor, láttalak az utcán, amikor Kathy-vel sétáltál... meg még sok-sok helyen észre vettelek és bevallom őszintén, hogy, amikor először megláttalak már akkor megfogtál.-mosolygott.

Én erre nem tudtam mit mondani, inkább csak megcsókoltam. Abból az egy csókból végül heves csókolózás következett. Nem tudom, hogy mi ütött belém, de valahogy kijött belőlem az állat. Egyszer, csak azon kaptam magam, hogy már Zaynről leszedtem a pólót és már neki is majdnem sikerült rólam leszednie a ruhát.

- Ne.... várj.... ezt.... még... nem... szabad.-mondtam a csókok között.

- Nyugi! Nem lesz semmi. Nem fogok olyan dolgot csinálni, amit még te nem akarsz.-mosolygott.

Egyszer csak megcsörrent a telefonom. Kathy volt az.

- Szia! Felébresztettelek? -kérdezte Kathy.

- Szia! Nem, dehogy. Most keltem fel kb 10-15 perce.

- Már egy óra van. Mit csináltál te az éjjel? -kérdezte Kathy nevetve.

- Hát ha átjössz, akkor megmutatom.-nevettem.

- Oké. Amúgy is megakartam kérdezni, hogy nincs-e kedved találkozni, mert beszélni szeretnék veled.

- Akkor olyan egy óra múlva nálam?

- Aha. Sietek. Na szia!

- Szia! -elköszöntem, majd letettem a telefont.

- Ki volt az? -kérdezte Zayn.

- Kathy. Egy óra múlva itt lesz, mert valami fontos dologról szeretne velem beszélni.

- Ja értem.

- Na de én megyek is és elkészülök.

- Jól van. Én addig bekapcsolom a tv-t.

- Érezd magad otthon.-kacsintottam, majd adtam neki egy puszit.

Gyorsan letusoltam, fogat mostam. Miután ezzel készen voltam eszembe jutott, hogy a ruháimat még nem is készítettem ki. Na most mit csináljak? Kint fekszik a szobámban Zayn és nincs semmi göncöm itt a fürdőben. Már a pizsamámat is beledobtam a szennyesbe. Mást nem tudtam csinálni így magam köré tekertem egy törülközőt, és gyorsan kisiettem.

- Anyáááááám, most segíts meg! -mondta Zayn, miközben engem bámult.

- Most fordulj el!!! -mutattam a fal felé, miközben nevettem.

- Aaaaaz nem fog menni. Beállt a nyakam.-kamuzott.

- Ne máááár! Ne legyél már szemét.-nevettem.

- Én vagyok a szemét? Te kelted fel kis barátom figyelmét.

- Milyen kis bar..... Óóóó!! Istenem!! -leesett amit mondott.

- Nagyot koppant.-nevetett.

Kikaptam egy pólót meg egy nadrágot, majd visszarohantam a fürdőbe. Zayn utánam futott, de rácseszett, mert gyorsan becsuktam az ajtót.
Felöltöztem, majd kimentem a szobába.

- Ma is jól kezdődött a napom.-mondta Zayn egy kanos vigyor kíséretében.

- Inkább ne szólj semmit! -elpirultam.

Elővettem a sminkcuccaimat, majd a szekrényem elé álltam, mert azon volt egy egész alakos tükör.

- Te meg mit csinálsz? -kérdezte Zayn.

- Ezt úgy hívják, hogy sminkelés.-nevettem, miközben a kezembe vettem az alapozót.

Zayn mögém állt, átkarolta a derekam pont úgy, mint tegnap este a mosogatásnál és a fülembe súgta.-Te amúgy is csodaszép vagy.-ezen csak mosolyogtam. Gyorsan kisminkeltem magam, majd megfésülködtem és ahogy ezzel készen voltam, kopogtak az ajtón.

- Nyitva! -szóltam az illetőnek.

- Jóóóóóóó reggelt réééépaaaaaaa.-kiabált Lou.

- Louis kuss már! Anyumékat felébreszted.-próbáltam csitítani.

- Most viccelsz? Egy az, hogy már mindjárt kettő óra a másik meg hogy anyudék nincsenek is itthon.

- Miért hol vannak? -kérdezte Zayn.

- Nem tudjuk. Már nem voltak itthon, amikor felkeltünk.

- Végül is mindegy. Majd hazajönnek.-mondtam, miközben csengettek.

Lementem az emeletről, majd kinyitottam az ajtót.

- Szia csajszim! -ugrottam Kathy nyakába.

- Hali babám! Helyzet?

- Nem sok. Gyere! Menjünk fel.-mondtam, majd felmentünk az emeletre.

Felértünk az emeletre, majd amikor a szobám elé értünk hangokat hallottunk. Én tudtam, hogy Harryék vannak bent, de Kathy nem sejtett semmit.

- Mi van ott bent? -mutatott az ajtóra.

- Majd meglátod. -kacsintottam.

Kinyitottam az ajtót és Kathy tök zavarba jött.

- Hogy hogy itt vannak nálad? -kérdezte.

- Háááááát....-kezdtem bele, de Liam és Zayn belevágtak.

- Szia Kathy! -sietett Liam Kathyhez, majd adott neki 3puszit.

- Amúgy azért vagyunk itt, mert hát...-kezdte Zayn.

- Ne! Várj! Inkább mutassuk meg neki.-mondtam Zaynnek miközben vigyorogtam.

- Nekem az csak jó.-mondta Zayn.

- Figyelj Kathy! -súgta neki Niall és Zayn megcsókolt.

7.rész - Apu és a srácok.

Sziasztok! Tudom, hogy ma már feltettem a hatodik részt, de annyira unatkoztam, hogy megírtam a hetediket is. :) Remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek. :)

Szerencsémre talált egy farmert, amit felvehettem.

- Mindjárt jövök.-megfogtam a nadrágot és elindultam a fürdő felé.

- Miért nem öltözöl át itt? -kérdezte egy kanos vigyorral.

- Valahogy kötődök a fürdőd felé.-nevettem el magam.

- Akkor bekísérlek.-nevetett tovább.

- Még mit nem?! Na, mindjárt jövök.

Bementem a fürdőbe és átvettem a ruhát. Miután ez megvolt, vissza kimentem Zaynhez, aki épp telefonált.

- Oké.... aha..... persze..... mikor?.... jó, nem szólok semmit.... szia.

- Ki volt az?-kérdeztem.

- Csak a managerünk Jake. Holnap délután lesz egy interjúnk.

- Akkor holnap nem találkozunk? -kérdeztem picit szomorúan, miközben a karkötőivel játszottam.

- Délután nem hiszem. Suli után rögtön megyünk az interjúra és nem tudom, hogy meddig fog tartani.

- Hát, jó.-szomorodtam el.

- De ez csak holnap lesz. Addig még együtt lehetünk.-mosolygott és adott egy csókot.

- Srácok megjött a pizza!! -kiáltott fel Lou és ez után csak annyit hallottunk, hogy valaki rohan le a lépcsőn és kiabál.-Kajaaaaaa!!! Kaja kaja kaja kaja kaja. Éhen halok!!! -hát persze, hogy Niall volt az.

- Gyere menjünk enni! -mondta Zayn és elindultunk a konyha felé.

Megettük a pizzát, majd én összeszedtem a holmimat és közöltem a srácokkal, hogy megyek.

- Na, akkor én megyek is.-mondtam.

- Várj meg minket. Haza kísérünk.-mondta Harry.

- Tényleg nem kell. Ne fáradjatok miattam.

- Fogd be répa! Nem szabadulsz tőlünk.-mondta Lou és felkapta a cipőjét.

Elindultunk hazafelé és útközben persze csomót hülyéskedtünk. Sok rajongóval találkoztunk és én ilyenkor megpróbáltam a háttérbe szorulni, de Zayn mindig maga mellé húzott és megfogta a kezem.

- Mit csinálsz? -kérdeztem, miközben az össze kulcsot kezünkre néztem.

- Megfogom a barátnőm kezét. Baj? -kérdezte mosolyogva.

- A rajongók előtt?

- Igen, előttük. Azt akarom, hogy mindenki tudja, hogy a világ leggyönyörűbb lányát szeretem.-a szemembe nézett, mosolygott, aztán megcsókolt.

Istenem milyen aranyos ez a srác. Bármit megtennék érte, de tényleg. És most már tényleg nem úgy tekintek rá, mint a 1D egyik tagjára.
Pont fordultunk be az utcánkba, amikor eszembe jutott apu. Tudom, hogyha most meglátja, hogy a 1D-vel sétálgatok és, hogy Zayn kezét fogom, akkor rögtön kiakad és eltilt tőlük.

- Basszus! -szisszentem fel, miközben a homlokomra csaptam.

- Mi az? Mi a baj?-kérdezték.

- Hát az van, hogy ugye a szüleim még nem tudják, hogy ismerlek titeket, vagyis már tudják, hogy osztálytársak vagyunk, de azt nem, hogy milyen jóban vagyunk, azt meg végképp nem tudják, hogy én Zaynnel vagyok együtt.

- És? -kérdezte Zayn.

- Ne szívjátok mellre, de apum szerint minden híresség bunkó, főleg a tinisztárok és azt mondta, hogyha én egyszer összejönnék egy hírességgel, akkor tuti, hogy ellenezné a kapcsolatunkat és most pont otthon van mindenki úgyhogy szerintem lefogunk bukni.

- Apud ennyire nem bírja az ismertebb embereket? -kérdezte Niall.

- Hát nem nagyon.

- De miért?

- Ha én azt tudnám....-vontam meg a vállam.

- Van egy ötletem.-szólalt meg Zayn.-Mi lenne, ha felhívnád anyudat, hogy jöjjön majd ki elénk és akkor majd ő beszöktet téged vagy valami.

- Hát... megpróbálhatjuk.-mondtam és elővettem a mobilom és tárcsáztam anyut.

Nem kellett 5 perc és anyu már a sarkon is volt.

- Szia anyu! Először is beszeretnék neked mutatni pár srácot. Ő itt Niall, Liam, Louis és Harry, Zaynt pedig már ismered.

- Sziasztok srácok.-köszönt anyu.

- Jó estét Mrs. Good.-köszöntek a fiúk.

- Csak Emily. Zaynnek is megengedtem, hogy tegezzen, mert nem bírom, ha öregnek néznek.-nevetett anyu.- Na akkor most engem is avassatok be ebbe a dologba ha lehet.-mondta anyu.

- Hát az van, hogy ugye apu nem bírja a sztárokat....-kezdtem.

- Csak azt nem szeretné, ha egy hírességgel jönnél össze.-mondta.

- Na igen, csak az van, hogy... hát... Zayn és én... szóval....-makogtam.

- Együtt vagyunk.-jelentette ki Zayn, mire megfogta a kezem.

- Kicsiiiim. És ezt még csak most kell megtudnom? -mosolygott anyu.

- Még csak ma jöttünk össze.-nevettem.

- Jól van. És akkor most mi lenne az én dolgom?

- Hát valamit ki kellene találni, hogy hogy mondjuk el apunak, hogy mi együtt vagyunk, mert én már most szeretném neki elmondani. Nem akarok neki hazudni.

- Ez megoldható.-mosolygott rám.- De srácok azt tudnotok kell, hogy Jason tényleg nem szereti a hírességeket és elég szigorú típus.-mondta anyu már a srácoknak.

- Én bevállalom. Sandráért bármit.-mosolygott Zayn és mélyen a szemembe nézett.

- Répa, én veled vagyok.-jött oda Lou.

- Mi is.-mondta Harry.

- Na, akkor gyerünk.-mondta anyu és elindultunk a ház felé.

Beléptünk az ajtón és a szívem a torkomban dobogott. Megszorítottam Zayn kezét, mire ő csak annyit mondott.-Nyugi! Nem lesz gáz.

- Jason! Drágám! Merre vagy? -kereste anyu aput.

- Konyha.-szólt apu.

- Betudnál jönni a nappaliba? De előre kérlek, hogy ne kapj be senkit.-mondta anyu.

- Oké, persze, de miért?

- Csak gyere.

- Egy perc.

- Anyu én nagyon félek. Rosszabb, mint valami halálos betegség.-mondtam, mire mindenki elkezdett kuncogni.

- Ne aggódj, nem lesz baj.-simogatta meg anyu a hátam.

Leültünk egy kanapéra, anyu meg egy fotelba. Zayn mellém ült és szorítottuk egymás kezét.

- Na itt is vagyok.-jött be apu a nappaliba.

- Szia apu! -rohantam oda hozzá, megöleltem és adtam neki egy puszit.

- Szia drágám! Ki ez a sok fiatal fiú? Olyan ismerősök nekem.-nézett picit értetlenül.

- Apu! Beszeretnék neked mutatni pár fiút. Ők itt Louis Tomlinson, Niall Horran, Liam Payne, Harry Styles és Zayn Malik.

- Jónapot Mr. Good.-köszöntek a többiek.

- Nagyon örülök, hogy megismerhetem.-mondta Zayn, amire felállt és kezet fogott apuval.

- Szintén, de a te neved nekem nagyon ismerős.

- Épp erről szeretnék veled beszélni.-mondtam apunak, majd apu is leült egy fotelbe és mi is visszaültünk a helyünkre.

- Hallgatlak.

- Kérlek ne akadj ki. Megígéred, hogy nem fogsz veszekedni?-kérdeztem elég remegő hangon.

- Megígérem.-mondta.

- Oké. Nos, apu, ők itt a One Direction.-mondtam, miközben éreztem, hogy most fogok elájulni.

- A híres tini banda? a kedvenc zenekarod?

- Igen.

- Értem.

- És az van, hogy nagyon jó barátok lettünk.

- Mondtam, hogy addig oké, ameddig csak barátok vagytok.

- Ha már itt tartunk.-felálltam és megfogtam Zayn kezét, hogy ő is álljon mellém.-Zaynnel egy párt alkotunk.-most azt vártam, hogy leordítja a fejem, de nem ez történt.

- Hmmm... Hátttttt... Ennek nem igazán örülök.-mondta nyugodt hangnemben.

- De apu...! -elkezdtem a mondatom, de belevágott apu.

- DE.. -a ''de'' szót megnyomta.- Adok egy esélyt Zaynnek is és a többieknek is.

- Ez most komoly? -kérdeztem leesett állal.

- Igen az.-mosolygott apu.

- Köszönöm, köszönöm, köszönöm.-ugrottam apu nyakába.

- Szívesen kicsim.-adott egy puszit a homlokomra.

Még beszélgettünk elég sokáig és úgy vettem észre, hogy apu elég jól kijön a srácokkal. Egyszer csak megszólalt anyu mobilja, úgyhogy kiment a konyhába. Én utána mentem, mert megszomjaztam. Mikor letetette a telefont felém fordult és mosolygott.

- Van egy jó hírem.-mondta.

- Micsoda? -kérdeztem, mire Zayn is utánam jött.

- Most hívott az osztályfőnökötök, hogy holnap nem kell bemennetek suliba, mert valami értekezlet vagy mi lesz a tanároknak és az egész napot igénybe veszi.

- Wáá de jó.-örültem, mint majom a farkának. (bocsi, de ezt nem hagyhattam ki xD)

- Zayn! Mivel holnap nem kell bemenni a suliba, ezért nem akarnátok még tovább maradni? -néztem rá kölyökkutya szemekkel és megöleltem.

- Megbolondítasz ugye tudod? -nevetett és megpuszilta a homlokom.

- Akkor ezt vegyem igennek?

- Hát ha a szüleid nem bánják....

- Engem nem zavartok.-mosolygott anyu.-És szerintem Jasont sem.

- Akkor nekem oké.-mondta Zayn.

- Imádlak.-vigyorogtam rá és adtam neki egy puszit.

- Megyek, szólok a többieknek.-mondta anyu és kiment a konyhából.

- Szerintem egész jól mennek/mentek apuddal a dolgok.-mondta Zayn, miközben leült a pult elé.

- Aha. Szerintem is.-válaszoltam, miközben elkezdtem mosogatni.

Már tök belemerültem a mosogatásba, amikor Zayn hátulról átkarolt és elkezdte puszilgatni a vállamat és haladt felfelé egészen a számig.

- Várj! Itt nem jó. Bárki bejöhet.-nevettem.

- Nem csinálunk semmi olyat. Vagy te már előre tervezel dolgokat? -kérdezte vigyorogva.

- Neeeem.-nevettem.-csak mosogatás közben nem jó.

- Akkor siess! -adott még egy puszit, majd kiment a többiekhez.

Végeztem a mosogatással, így kimentem a nappaliba.

- Van még egy jó hírem számodra.-mosolygott anyu.

- Na már megint mi?

- Kint leszakadt az ég.

- És ez miért olyan jó?

- Azért mert nem tudunk hazamenni így itt alszunk.-mondta Zayn és megölelt.

- És ebbe te is belementél apu? -kérdeztem csodálkozva, mire ő csak mosolygott és bólintott egyet.

- És még egy jó hír.-mondta apu.- Zayn a te szobádban fog aludni.-kacsintott apu.

- Oké, ki vagy és mit csináltál apuval? -odaálltam apu elé, megfogtam az arcát és a szemébe néztem. Ezen persze csak nevettek a többiek.

- Bolond vagy lányom.-nevetett apu.

- Na akkor ha már így mindenki örül, akkor szerintem Sandra meg is mutathatnád a srácok szobáját, ahol aludni fognak.-mondta anyu.

- Oké. Gyertek utánam.-mondtam és felmentünk az emeletre.

- Ott van kettő vendégszoba. Harry, Liam, Lou, Niall vesszetek rajta össze. Nekem mindegy, hogy ki hol alszik meg éppen kivel.-mosolyogtam rájuk.

- Harryy!!! Hallod ezt? -mondta Lou elvékonyított hangon.

- Igen drágám, hallom. Végre együtt lehetünk.-mondta Harry.

- Buzik.-forgatta a szemét Zayn.

- Na de semmi szexualitás oké?! néztem rájuk tök komolyan mire mindenki a hasát fogta a röhögéstől.

- Nem ígérjük, de oké.-mondta Lou.

A srácok elfoglalták a szobákat, én pedig bevezettem Zaynt a szobámba. Kicsit meglepődött amikor belépett a szobába, mert a falon elég sok poszter és cikk volt és nagyrészt persze róluk.

- Tetszik a szobád.-mondta Zayn nevetve.

- Gondoltam.-forgattam a szemem és adtam neki egy csókot.

Lefeküdtünk az ágyra és csak bámultuk egymást.

- Na jó, szerintem elmegyek zuhanyozni.

- Mehetek veled? -nézett kiskutya szemekkel.

- Hát nem.-nevettem.

- Jól van, csak vicceltem.-mosolygott.-De azért nem ellenkeznék, ha behívnál...-elővette rossz fiús énjét.

- Álmodozz. -nevettem.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd visszamentem a szobámban, ahol Zayn feküdt az ágyamban és csak a falat bámulta, amin ők voltak, majd amikor meghallotta, hogy kilépek a fürdőből valamitől megdöbbent.

- Te Úr Isten! -nézett végig rajtam.

- Mi van? Mi a baj? -kérdeztem kétségbeesetten.

- Te.... Te egyszerűen gyönyörű vagy smink nélkül is.-még mindig csodálkozott.

- Óóóó, de édes vagy.-bebújtam hozzá az ágyba.

Rátettem a fejem a szívére és hallottam, hogy milyen szépen ver.

- Milyen hevesen ver a szíved.-szólaltam meg.

- Tudod miért? -néztem rá értetlenül.- Mert te mellettem vagy.-mosolygott.

- Na jó, ne bókolj többet, mert a végén még meghalok.-mosolyogtam tovább.

6.rész - Az üdítő.

Sziasztok! :) Szerencsém volt, mert gyorsan megtudtam tanulni a fizikát, úgyhogy már itt is van a hatodik rész. Remélem mindenkinek tetszeni fog :)
Puszi mindenkinek :)

- Aztán jó fizikázást! -ordított utánunk Lou miközben Zaynnel már az emelet felé tartottunk.

- A súrlódással csak óvatosan! Az elég komoly témakör.-követte Harry Lou példáját és ő is utánunk kiáltott egyet.

- Ezeknek meg mi bajuk van? -kérdezte Zayn, miközben felértünk az emeletre.

- Nem akarod tudni.-mondtam neki nevetve.

Felértünk az emeletre és ismét egy kisebb folyosóval találtam szemben magam.

- Bal oldalt van Niall és Liam szobája, jobb oldalt pedig Harryé, Louisé és ami ott a sarokban van az az enyém.-mutatott az ajtókra.- Gyere csak beljebb.-mondta, miközben kinyitotta a szobájának az ajtaját és előreengedett.

- Ooooh. Milyen úriember itt valaki.-rámosolyogtam és beléptem a szobába.

Nem volt valami ''puccos'' szoba. Egy nagy képernyős tv volt (az ajtótól számítva) a jobb oldali falon. A tv alatt egy polc, amin rengeteg DVD és CD kapott helyet. A tv-vel szemben volt egy hatalmas franciaágy, az ágy egyik oldalán egy kis éjjeliszekrény, amin egy olvasólámpa és egy családi fotó foglalt helyet. A szobában láttam még egy ruhás zszekrényt, meg az ajtó mellett egy íróasztalt, amin egy laptop, sok-sok papír és sulis könyvek voltak.

- Helyezd magad kényelembe.-mondta Zayn mosolyogva és az ágyra mutatott.

Én leültem az ágyra és elővettem a cuccaimat, majd Zayn is leült mellém és elkezdtük a tanulást. Nem tudtam figyelni a fizikára, mert mindig csak az járt a fejembe, hogy - Úristen! Itt ülök Zayn Malik ágyán és Zayn korrepetál fizikából. Ez tuti, hogy álom.
Egyszer csak kopogtak az ajtón.

- Gyere! -mondta Zayn.

- Nem akarok zavarni, csak ellenőrzést tartok, hogy tényleg fizikát tanultok-e, nem pedig nyelvtant... esetleg bioszt.... -mondta Lou tök komoly arccal. Én ezen csak nevetni tudtam, és egy picit talán el is pirultam.

- Húzzál már ki Lou! -mondta Zayn nevetve.

- Oké, nem zavarok. Na jó nyelvtanozást.

- Hülye! -utána szóltam és hozzávágtam egy füzetet.

Miután Lou elhagyta a szobát és környékét, folytattuk a tanulást. Hirtelen azt kezdtem el érezni, hogy Zayn sem vágja a fizikát.

- Zayn! Miért érzem azt, hogy te sem érted a fizikát? -kérdeztem, nagy vigyorral az arcomon.

- Mert tényleg nem érti!!! -ordított be Harry az ajtón.

- Harry húzzál már el! -kiáltott ki Zayn.- Amúgy igaza van Harrynek... Tényleg nem vágom a fizikát.-nevetett.

- Akkor meg miért hívtál át? -néztem rá csodálkozó tekintettel.

- Mert másképp nem tudott volna randit kérni tőled!!! -ordított be Niall.

Erre már Zayn felállt az ágyról, az ajtó felé vette az irányt és kinyitotta az ajtót. Három vigyorgó arccal találta szemben magát. Louis, Niall és Harry álltak az ajtóban.

- Srácok húzzatok már el! -szólt rájuk Zayn, miközben picit elvigyorodott.-Liam csinálj már velük valamit!-kiáltott le az emeletről.

- Hagyjátok már őket békén! Inkább gyertek le és segítsetek valami kaját csinálni! -kiáltott fel Liam.

- Kaját mondott? Na gyerünk csak akkor! -mondta Niall és elhagyták az emeletet.

-Ne haragudj! -elvette Zayn az íróasztala elől a gurulós széket, az ágyához húzta és leült velem szembe.-Hol is tartottunk?

- Ott, hogy akkor miért hívtál át? -megint mosolyogtam.

- Hát... igazából azért... mert féltem randit kérni tőled. Féltem, hogy elutasítasz. -mondta, miközben picit elpirult és a kezére vetette tekintetét, amivel épp játszott.

- Te lökött vagy.-mondtam neki mosolyogva, majd átöleltem.-Lányok milliói vannak oda érted és félsz, hogy majd pont tőlem kapsz kosarat!?-nevettem.

- Igen, mert te valahogy más vagy.-átült mellém az ágyra és a szemembe nézett.

Óvatosan elkezdett felém dőlni, közben a tekintete a szemem és a szám között járt fel-alá. Elkezdett remegni minden porcikám. Az ajkaink már majdnem, hogy összeértek. Éreztem, hogy most megfog történni. Éreztem, hogy most fog megcsókolni. És így is lett. Óvatosan rátapasztotta puha ajkait az enyémre, majd óvatosan elkezdtünk hátrafelé dőlni az ágyon. Már fekvő helyzetben voltunk, amikor ő az egyik kezével a hajammal játszott a fejem fölött, a másikkal pedig az ágyon támaszkodott. Én az egyik kezemmel beletúrtam gyönyörű hajába, a másikkal pedig az alkarját fogtam, amivel épp támaszkodott. Minden és mindenki megszűnt létezni körülöttünk. Eltávolodtunk egymástól és a homlokát az enyémhez nyomta és a szemembe nézett.

- Most már ismersz? -kérdezte picit mosolyogva.

- Szerintem igen.

Egyszer csak halk kopogásra lettünk figyelmesek.

- Nem akarok zavarni, de Zayn nem tudod, hogy hol van a pizzéria telefonszáma? -kérdezte Liam, miközben belépett a szobába.

- Nem úgy volt, hogy ti főztök? -kérdezte Zayn.

- Hát... deeee... csak jobbnak láttuk a dolgot, ha inkább pizzát rendelünk.-ezen mind a ketten nevettünk Zaynnel.

- De, amúgy ott van a nappaliban az asztal alatti polcon.

- Oké, köszi. -már csukta volna be az ajtót, amikor megtorpant és vissza fordult.- Amúgy ti nem is tanultok igaz? -csalt egy hatalmas vigyort az arcára.

- De, tanulunk.-mondtuk.

- Aha. Azért fekszel Sandrán és a könyvek azért vannak a földön ugye!? -nevetett.

- Na jó, most már el lehet húzni.-nevetett Zayn, miközben az ajtó felé mutatott.

- Jó, megyek már.-majd becsukta az ajtót.

- Lökött srác.-mondtam picit nevetve miközben Zayn újra megcsókolt.

- Gyere! Menjünk le.-mondta.

- Elindultunk lefelé már kézen fogva, amikor hallottuk, hogy Liam a konyhában már adja a forródrótot a többieknek.

- Kajak nem hazudok. Tényleg így volt. Zayn feküdt Sandrán. Tuti, hogy nem tanultak.

- Majd rákérdezek Zaynnél.-mondta Harry.

- Nem kell rákérdezni semmire.-mondta Zayn, miközben bementünk a konyhába.

- Ugye mondtam?! Én megmondtam. Nézzétek csak a kezüket! -ugrált Liam, miközben folyamatosan ránk mutogatott.

- Nyugi már na! -nevetett Zayn.

- Gyerekek! Olyan szépek vagytok így együtt.-mondta Lou, miközben megpróbált egy tetetett sírást, majd megölelt minket.

- Ezek bolondok.-nézett rám Zayn.

Még elég sokáig beszélgettünk a srácokkal, de már sötétedett.

- Na srácok, szerintem én megyek.-álltam fel a kanapéról.

- Ne menj! Maradj még! -megfogta Zayn a derekam és magához húzott.

- De már sötétedik...

- Majd mi haza kísérünk.-mondta Niall.

- Hát nem is tudom....

- Naaaaaaa.. -adott egy csókot Zayn.

- Ha ilyenekből kapok még, akkor meglehet, hogy még maradok.-súgtam oda neki.

- Annyit kapsz belőle, amennyit csak szeretnél.-mondta Zayn, majd újra megcsókolt.

- Na jó. Maradok.-adtam be a derekam, majd visszaültem a kanapéra.

Harry kiment a konyhába egy kis üdítőért és én is kikísértem. Kivette az italt a hűtőből, majd levett pár poharat a szekrényből.

- Óóóóóó, Istenem!!! -sziszegte.

- Mi az? -kérdeztem.

- Nem bírom kibontani ezt a hülyeséget.-mutatott az üdítőre.

- Várj! Majd én.

- Szerinted sikerülni fog? -kérdezte kicsit gúnyosan.

- Hát figyelj Harry! Nekem nagyobb a bicepszem, mint neked szóval.... -piszkáltam.

- Még, hogy nagyobb a bicepszed? Na ezt megnézem.

- Tessék. -nyújtottam át neki a kibontott üveget.

- De csak mert meglazítottam.-mondta Harry.

- Hááát perszeeeee...-odamentem hozzá, majd megpaskoltam a vállát és segítettem neki bevinni az üdítőt meg a poharakat.

Vissza leültem Zayn mellé a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni. Zayn önteni akart magának egy kis üdítőt és (szerinte) ''véletlenül'' leöntötte a nadrágomat.

- Ajjaj. Nem akartam.-mondta nagy vigyorral az arcán.-Ezt át kell venned. Gyere velem!-megfogta a kezem és felmentünk az emeletre.

Kikapott a szekrényéből egy elég hosszú, mégis kicsi pólót. A póló pont a térdemig ért.

- Ez most komoly? Ezt akarod rám adni? Egy pólót, amiből kilátszik az egész hátsóm? -kérdeztem, miközben magam elé vettem a ruhát.

- Háááát, mást nem tudok adni, sajnos úgyhogy...-mondta, de tudtam, hogy direkt csinálja ezt velem.

- Szemét vagy.-mondtam neki, miközben megcsókoltam.

Bementem Zayn fürdőszobájába és átöltöztem.

- Ezért még megöllek.-mondtam miközben kiléptem a fürdőből.

Ő egy ön kielégült mosollyal feküdt az ágyán.- Most miért? Szerintem nagyon dögös vagy.

- Akkor is véged lesz.-mondtam, majd ráugrottam és elkezdtünk csókolózni. Elkezdte simogatni a hátam majd egyre lejeb csúszott. Már a fenekemet fogta és már fel akarta húzni a pólóm, maikor rá szóltam.

-  Zaaayn!! Ezt még nem szabad.-vigyorogtam rá.

- Jó, bocsi, ne haragudj. Csak hát, tudod, pasiból vagyok és ha valami szépet látok....-nevetett.

- Inkább találjunk ki valamit, hogy mi lesz a nadrágommal, mert én ebben tuti, hogy nem megyek le a többiekhez, nemhogy még hazamenni.-mondtam, miközben felálltam.

- Ha mákod van, akkor tesóm a múltkor itt hagyott egy farmert és akkor azt felveheted.

- Remélem.

5.rész - A répa gyilkos :DD

Sziasztok! Itt van az ötödik rész. Nagyon örülök, hogy tetszik nektek a blogom:) Nem is tudjátok, hogy mennyire jól esik nekem a sok jó visszajelzés :) Remélem, hogy ez a rész is tetszeni fog mindenkinek:) Jó szórakozást!

Másnap reggel, megint az idegesítő hangra ébredtem. Naná, hogy a telefonom volt, hogy 6 óra van. Annyira utálok korán kelni. Suliba menni már nem annyira mert hát ugye Zayn... a One Direction.... Miattuk bírom ki egész nap a suliban, semmi másért.
Nagy kínok közepette megváltam szeretett franciaágyamtól, majd elindultam a fürdőbe. Gyorsan megmostam az arcom, fogat mostam stb. Amikor ezzel végeztem, megálltam a szekrényem előtt is bámultam ki a fejemből, hogy mit is vegyek fel. Egy fehér csőfarmert vettem ki a szekrényből, meg egy rózsaszínes pólót, amin 3 cd volt és az volt rá írva, hogy: '' I Love Music ''. Ez mondjuk igaz is rám, mert egy napot sem bírok ki zene nélkül. Gyorsan átdobáltam a ruháimat az ágyra és bekapcsoltam egy kis zenét. Felöltöztem, majd megint jött a smink, aztán pedig kivasaltam a hajam, majd felfogtam egy copfba.

Már épp úton voltam a suliba amikor kaptam egy sms-t Kathy-től:

Szia csajszim! Ne várj rám, mert ma nem megyek be a suliba. Nem érzem valami jól magam :S Délután majd hívlak, vagy írok facebook-on.
Szia, puszi! Jó sulit ;D Ja és üdvözlöm a srácokat :$:P.

Nagyon király. Akkor mehetek egyedül. Már félúton voltam, amikor egy ismerős hang megszólított a hátam mögött.

- Hé, Sandra! Várj meg!- kiáltott az ismerős hang. Hátranéztem és láttam, hogy Liam fut felém.

- Szia! Hát te? Hogy hogy nem a többiekkel mész?-kérdeztem.

- Szia!-mosolygott.- Zayn és Niall még nem készültek el én meg már meguntam a várakozást. Rosszabbak, mint a menyasszonyok.-forgatta a szemeit miközben nevetett.

- Majd kinövik.-mondtam kuncogva.

- Már ideje lenne.-mosolygott.-És te, hogy hogy egyedül?

- Kathy ma nem jön suliba, mert rosszul van ezért most egyedül indultam el.

- Oh. Értem... Szegény.... Akkor ma nem fogom látni...- a hangjában, mintha egy kis csalódottság lett volna.

- Csak nem tetszik neked?- böktem meg a vállammal.

- Hát aranyos, szép lány az tény és való....-mosolygott, miközben picit elpirult.- De kérlek,  ne mondj neki semmit.

- Nyugi, csendben leszek. De szerintem beszélj vele.-kacsintottam rá.

- De még nem is ismerem.

- Épp ezért beszélj vele.-böktem meg ismét.

- Majd még meglátom.-mondta mosolyogva.

- Te tudod.- magam elé tettem a két kezem ''védekezés'' képen.

- Na és, mi van veled meg Zaynnel?

- Semmi. Mi lenne?

- Hát Harry tegnap mesélt pár dolgot.

- Mit mondott az bolond srác?-kérdeztem nevetve.

- Semmit, csak, hogy elég közel voltatok egymáshoz Zaynnel és már majdnem elcsattant egy csók is köztetek.-bökdösött Liam.

- Mi? Neeeem! Bolond ez a srác.-nevettem.- Nem így történt.-próbáltam mentegetőzni.

- Hát akkor hogy volt?

- Hát... úgy... hogy... ááááá most miért vagy ilyen?-nevettem rá.

- Miért milyen vagyok?-kérdezte ő is nevetve.- Meg amúgy szerintem Harry nem kamuzott, mert kinézem Zaynből, hogy megcsókol. Mármint elég sokat beszélt rólad a két nap alatt.

- Micsoda? Tényleg?-csodálkozóan néztem Liam-re miközben elpirultam.

- Ühüm.-dünnyögte.

- És miket mondott rólam?

- Hát hogy nagyon kedves, aranyos, szép lány vagy. Meg hogy jókat lehet veled beszélgetni.-mosolygott.

- Kamuzol. Tutit, hogy kamuzol.-nevettem.

- Miért kamuznék?

- Wááá ez most komoly? - szinte már ugráltam örömömben.

- Esküszöm.-a szívére tette a jobb kezét miközben nevetett.

- Liam én annyira örülök.- elpirultam majd a nyakába ugrottam és megöleltem.

- Nyugiiii! Ne halj meg!-nevetett.- Ha te is így érzel iránta akkor miért nem beszélsz vele?

- Már beszéltem vele és mondtam neki, hogy mit érzek iránta, de azt is mondtam neki, hogy először inkább még megszeretném ismerni és aztán majd kialakulnak a dolgok.-mosolyogtam.

- Ezt mondjuk megértem.

Még beszélgettünk pár percig, majd megérkeztünk a suliba. Én felmentem a másodikra, mert ott volt órám, Liam-nek pedig a harmadikon akadt dolga. Miután becsengettek, a teremhez álltam és vártam, hogy jöjjön a tanár.
- Halihó!- jött oda hozzám Niall.

- Szia! Látom elkészültetek.-mosolyogtam.

- Szóval találkoztál Liam-mel.-mondta miközben odajött hozzánk Louis is.

- Répa veled!- köszönt Lou. Ezen én már szó szerint sírtam.

- Neked is szia Lou.-szakadtam a röhögéstől.

- Helyzet?-kérdezte.

- Neeem sok. Élek még.-még mindig nevettem.

- Még szép, hogy élsz.

Megérkezett a tanár is, úgyhogy bementünk a terembe. Ledobtam a táskámat a padra, majd kipakoltam a könyveimet meg a tolltartómat és leültem a székre. Zayn is követte a példámat és leült mellém.
- Szia! -suttogta.

- Szia!-mosolyogtam.

- Mi a helyzet?

- Semmi. Álmos vagyok.-kuncogtam.

- Nem aludtál az éjjel?

- De, csak valahogy nehéz volt felkelni.

- Ja értem.-mosolygott.

Már alig vártam, hogy vége legyen a sulinak és, hogy Zaynéknél legyünk.Kicsengettek az utolsó óráról is, amikor leesett, hogy otthon hagytam a fizika cuccomat.

- Figyelj Zayn! Haza kell ugranom a fizika cuccomért, mert nem hoztam magammal. Mi lenne, ha nálatok találkoznánk?

- Jó, persze.

Beírta a telefonomba az utca/házszámot, majd hazasiettem.
Gyorsan felszaladtam a szobámba a cuccomért, majd indultam a srácokhoz.
Megérkeztem a megadott címre és becsengettem. Harry nyitott ajtót.

- Szia!-köszönt előre, majd adtunk egymásnak három puszit.- Gyere be!-invitált be egy mosoly kíséretében.

- Okés. Többiek?

- A nappaliban tv-t néznek. Menj csak beljebb.

Amikor beértem a házba először egy picit hosszúnak nevezhető folyosót láttam. A folyosóból balra nyílt egy helyiség. Az volt a konyha. Nagyon modern volt. Mindenhol elektromos készülékek voltak és a konyha közepén volt egy sötétebb kék márvány konyhapult az egyik oldalán 3 magasított székkel. A folyosó jobb oldalán nyílt a nappali ahol a srácok voltak. Niall és Loui a kanapén ''bunyóztak'', Liam pedig ült a földön és nézte a tv-t.

- Srácok! Itt van Sandra.-szólt rájuk Harry.

Louis ledobta magáról Niall-t és elordította magát.-Szia répaaaaa!-rohant felém, majd megölelt.

- Szia Lou! Látom megint jól érzed magad.-nevettem, miközben szorított.

- Naná!!-nevetett.

- Szia Sandra!-jöttek oda a többiek is.

- Sziasztok!

- Amúgy hogy hogy benéztél hozzánk?-kérdezte Harry.

- Zaynhez jöttem. Azt mondta, hogy segít fizikából.

- Aha aha. Fizikáztok mi? Majd gyakoroljátok a súrlódást.-mondta Lou egy huncut vigyor kíséretében. Persze mindenki elkezdett röhögni.

- Hülye vagy.-nevettem miközben éreztem, hogy elpirulok.

- Nézzétek milyen aranyos! - Mondta Niall.-El is pirult. Fogadjunk, hogy szereti a mi kis Zaynünket.-mondta Niall, miközben átkarolta a vállam.

- Niall ki leszel nyírva remélem tudod.

- Haver, szerintem kezdj el félni.-mondta Lou miközben leült a kanapéra.

- Amúgy Zayn merre van?-kérdeztem a srácokat.

- Leküldtük a boltba, de mindjárt visszajön. Addig ülj le köreinkbe.-mondta Liam.

- Oksam.

- Ülj mellém répa. -szólt Lou.

- De, ha cseszegetni mersz...! Véged lesz.

- Nem foglak, nyugi.

Leültem Lou és Harry közé és néztük a tv-t. Már kb 10 perce ültem a két srác között amikor is arra lettem figyelmes, hogy Lou és Harry hátradőlve beszélnek valamit rólam.

- Mit tervezgettek már?-kérdeztem.

- Mii? Semmit.- mondta Harry.

- Én is így gondoltam.-majd néztük tovább a filmet.

Egyszer csak annyit hallottam, hogy Lou elordítja magát.

-Most Harry!!- és ezzel Lou lefogta a kezem, Harry pedig elkezdett csikizni.

- Neeeeeeeeee! Srácok!!!! Meghaltok!!!! Esküszöm.- kapálóztam, sikítoztam, de hiába, mert csak röhögtek rajtam.-Styles, Tomlinson végetek van!! -nagy nehezen kiszabadultam Lou kezei közül és neki mentem Harrynek.-Nesze neked Styles. Most már tudod, hogy velem nem érdemes szórakozni.-elkezdtem dörzsölni az öklömmel a feje búbját. Lou csak röhögött a többiekkel egyetemben.

- Tomlinson ne örülj, mert neked is véged!-odamentem Liamhez és belesúgtam a fülébe, hogy hozzon nekem egy répát, ha van. Liam kivezetett a konyhába és a kezembe nyomott egy répát. Visszamentem a többiekhez a répával a kezembe és Lou elé álltam.-Ezt figyeld Lou!-és kettétörtem a répát.

-Neeee! Szegény! Többet nem fogok veled szívózni. Esküszöm, csak ne bántsd a répát!

Mindenki szakadt a röhögéstől és egyszer csak meghallottuk Zayn hangját.

- Cső srácok! Megjöttem.-köszönt.

- Kajaaaaa!!!!!-rohant ki hozzá Niall.

Mindannyian kimentünk hozzá. Meglátott Zayn, odajött hozzám és adott három puszit.

- Gyere velem!-megfogta a kezem és a lépcső felé húzott.

4.rész - Az első sms

És már itt is van a negyedik rész :). Nem tudom, hogy van-e értelme folytatni ezt az egészet, mert nem nagyon kapok visszajelzéseket :/ Jó, mondjuk az is igaz, hogy még nagyon az elején járok.... Még kb megírok 2 részt és ha még mindig semmi, akkor szerintem törlöm a blogot. :/

- Ne örülj Harry ,mert nem történ semmi.-picit hunyorítottam és mosolyogtam.


- Ja, de csak azért mert én megzavartalak titeket.-kacsintott.-Na de mindegy én átugrok a boltba. Kértek valamit?

- Nem, köszi.-mondtuk Zaynnel.

- Oké, akkor majd még beszélünk.-mondta Harry miközben elindult.

- Na szóval. Hol is tartottunk?-kérdezte Zayn miközben megfogta a derekam és maga felé húzott.

- Zayn, figyelj!-megfogtam a kezeit, amik a derekamon pihentek és hátrébb léptem tőle egy lépést.- Tudod, hogy nagyon kedvellek. És tényleg jó lett volna ha Harry nem zavar meg minket, de szerintem picit elsietjük a dolgokat. Még csak tegnap találkoztunk először és még nem tudok rólad semmit. Nem úgy akarok veled járni, mint ''Zayn Malik a One Direction-ből'', hanem úgy, mint... Zayn Malik...-lehajtotta a fejét és a földet bámulta.- De remélem, hogy most nem haragudtál meg vagy valami.

- Nem, dehogyis.-rám mosolygott egy erőltetett mosollyal.- És tényleg igazad van. Tényleg nem kellene ennyire előre haladnunk, csak tudod az van, hogy szerintem iszonyatosan aranyos, kedves, vonzó és gyönyörű lány vagy. És tényleg örülnék, ha egyszer az enyém lennél.-mosolygott, most már tiszta, őszinte mosollyal.

- Ne akarj zavarba hozni.- nevettem és éreztem hogy elpirulok.

- Nem áll szándékomban, de ahogy látom sikerült.- kinyújtotta rám a nyelvét és felnevetett.

Pár percig, csak csendben álltunk egymással szemben. Szerencsére elállt az eső. Nagyon szép idő lett hirtelen. Énekeltek a madarak, kisütött a nap és hallottuk a szél halk susogását.
- Szerintem én elindulok haza. Anyu már biztos, hogy vár.- törtem meg a csendet.

- Hazakísérlek.-mosolygott és láttam, hogy kezd zavarba jönni.

- De már elállt az eső...

- És? Attól még nem kísérhetlek haza?- nevetett.- Meg amúgy is elég furcsa alakok járkálnak erre és kezd egy picit sötétedni is.

- Csak nem aggódsz értem?- felhúztam az egyik szemöldököm és rámosolyogtam.

- Ha annyira tudni akarod, de aggódok érted, nehogy valami bajod legyen, mert akkor nem tudom, hogy ki mellé fogok ülni a suliban és egyedül meg utálok ülni. -mondta, szinte már röhögve.

- Óóóóó, na köszi szépen. De tényleg. Csak arra kellek, hogy legyen padtársad a suliban és ennyi?! Széééép mondhatom. -próbáltam bevágni a durcát, de mivel ő is röhögött ezért én is elkezdtem röhögni.

- Neeeem, dehogy.- még mindig nevetett miközben áttette az egyik kezét a vállamon.- Tudod, hogy nem csak azért féltelek.- vette komolyra a szót, majd mosolygott.

- Megérkeztünk.- mondtam miközben mélyen a szemébe néztem.

- Holnap ráérsz?- kérdezte.

- Hát, az az igazság, hogy nem igazán, mert tanulnom kellene.

- Mit?

- Fizikát.- fintorogtam.- Bukásra állok szóval....- vontam meg a vállam.

- Én jó vagyok fizikából. Ha gondolod segíthetek.

- Ezt vegyem egy randimeghívásnak?- elővettem a kicsit kacér énemet.

- Annak veszed aminek szeretnéd.- kacsintott.- Na... szóval...?!

- Na jó, legyen.- adtam be a derekam.

- Akkor suli után rögtön átmegyünk hozzánk, ha úgy jó.

- Okés. De nem fogok zavarni? Mármint tudod... a srácok...

- A szobámban leszünk ők meg nem szoktak bejárni oda.-mosolygott.

- Akkor jó.
Még pár másodpercig egymást néztük, amikor kinyílt mögöttünk az ajtó.
- Miért nem jöttök be? Megfogtok fázni.- anyu volt az.

- Szia anyu!- köszöntem neki.- Zayn, ő itt az anyukám Emily. Anyu, ő itt Zayn Malik az új osztálytársam.-mutattam be őket egymásnak.

- Szia! Emily vagyok.-mosolygott anyu miközben nyújtotta kezét a srác felé.

- Jó napot Mrs. Good! Zayn Malik vagyok.-vissza mosolygott rá és kezet fogtak.

- Kérlek, csak Emily. A Mrs. az olyan öreges és nem akarok megöregedni.- nevetett anyu.

- Oh, rendben.- mosolygott Zayn.- Na de én szerintem már megyek is. Akkor holnap találkozunk?

- Persze.- mosolyogtam.

- Hát akkor szia!- mosolygott, majd adott egy puszit az arcomra. Tudtam, hogy olyan vörös vagyok mint a rák. Éreztem. Ezt ős is meglátta, mert mosolygott és csak  annyit súgott hogy:
- És még mindig jól áll. - Erre én csak annyit mondtam neki, hogy:

- Ne már.-elnevettem magam.

- Viszlát Mrs.... vagyis szia Emily.-mosolygott.

- Na azért! - nevetett anyu.- Vigyázz magadra.

És Zayn elindult haza felé. Anyu már bement, de én még mindig kint álltam az ajtóban és néztem, ahogy Zayn kifordul az utcából. Annyira jó volt ez a mai nap. Bárcsak visszaforgathatnám. Miután bementem a házba és becsuktam az ajtót, neki dőltem és megfogtam az arcom ahova a puszit kaptam Zayn-től. Még mindig éreztem mámorító illatát. Hallottam a hangját. Éreztem az érintését... Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből.

- Szimpatikus srác.-mondta anyu miközben én besétáltam a konyhába és leültem a pulthoz.

- Igen, az.- megtámasztottam a fejem a kezemmel és álmodoztam egy kicsit.

- Héé! Hahó!! Ébresztő!!-csettintett párat anyu az ujjaival a szemem előtt.- Ne álmodozz!!-nevetett.

- Csak álmodozni tudok róla.

- Dehogyis. Nem láttad, hogy hogy nézett rád. Meg az a puszi sem volt valami sima puszi.-kacsintott.

- Anyu te már képzelődsz.

- Ne vitatkozz anyáddal! -nevettünk mind a ketten.- Amúgy mi volt az, hogy Zayn kérdezte, hogy holnap akkor találkoztok-e?

- Ja, semmi, csak felajánlotta, hogy holnap korrepetálna fizikából, mert ő jó belőle én meg ugye nem igazán.

- Óóóóó! Szóval ''korrepetál'' mi?! - emelgette anyu mind a két szemöldökét.

- Igen! CSAK korrepetál. -a ''csak'' szót picit megnyomtam.

- Hát oké.

- Na de én inkább felmegyek a szobámba. Jó éjt.

- Szia kicsim! Jó éjt.

Felmentem a szobámba, bepakoltam, majd elindultam zuhanyozni. Miután ez meg volt már az ágyamban feküdtem amikor a telefonom jelzett hogy sms-t kaptam. - Ki a rák lehet az ilyenkor?- gondoltam magamban. Ismeretlen szám volt.

Szia! Nagyon jól éreztem ma magam :). Remélem, hogy te is hasonlóképen vagy ezzel. Holnap suli után nálam ;).
Puszi, Jó éjt! Álmodj szépeket.<3
Zayn.

Mikor ezt elolvastam örömömben kiugrottam az ágyból és elkezdtem ugrálni. Nem érdekelt, ha anyuék meghallják, de nem bírtam magammal. Gyorsan összeszedtem magam és visszaírtam Zaynnek.

Szia! Ennek örülök, mert én is jól éreztem magam:). Már alig várom :$:).
Szia! Jó éjt! Puszilom a srácokat :). Meg persze téged is :$.

Miután lehiggadtam, bebújtam az ágyba és mosollyal az arcomon aludtam el.

3.rész - A park

Sziasztok ismét!:) tudom, hogy most raktam fel pár perccel ezelőtt a 2.részt, de meghoztam a harmadikat is. Lehet, hogy holnap nem fogok tudni írni így 2résszel jövök ma:) remélem tetszeni fog:) ja és nagyon örülnék neki, ha kapnék valami visszajelzést is. :$

Lefeküdtem az ágyra és bekapcsoltam egy kis zenét. Miközben feküdtem az ágyon azon gondolkoztam, hogy miért ellenezné apu Zayn-t. Nem hiszem, hogy olyan bunkó lenne, sőt, szerintem nagyon figyelmes és segítőkész. Oké, abban igaza volt apunak, hogy még szinte nem is ismerem, de olyan jó szívűnek tűnik. Bár kitudja....
Gyorsan megcsináltam a házit, majd felhívtam Kathy-t és kihívtam sétálni.
-Szia babám! Hogy vagy? -köszönt először Kathy.

-Szia csajszim! Megvagyok, csak picit összekaptam apuval.

-Mert? Mi történt?

-Ezt majd inkább személyesen. Nincs kedved kijönni sétálni?

-De, van. Hova megyünk és hol találkozzunk?

-Mi lenne, ha nálunk találkoznánk és kimennénk a parkba?

-Oké. Akkor egy óra múlva ott vagyok.

-Jó jó. Akkor szia!

-Szia!

Miután letettem a telefont, elmentem kivasalni a hajam, kisminkeltem magam, majd adtam a kutyámnak Pötyinek enni. Ezzel végeztem, de még nem jött Kathy, úgyhogy inkább vártam a nappaliban.
-Na mesélj nekem erről a Zaynről.-jött oda hozzám anyu a kezében egy üveg nutellával valamint két kiskanállal és leült mellém.

-Hát... tudod.... még nem ismerem, de eddig, ahogy viselkedik velem nagyon szimpatikus srác.-mosolyodtam el.-Csak aput nem értem.

-Apád bolond.-mondta anyu viccből.-De amúgy azért ilyen, mert látja, hogy kezdesz felnőni és hogy ''megcsalod'' őt más fiúkkal.-nevetett anyu

-Jó, de akkor sem tilthat el a szerelemtől. Nem mintha az lennék, csak érted....

-Nyugodj meg, majd apu is megbékél.-mondta anyu miközben megérkezett Kathy.

-Szia Sandra! Szia Emily!-köszönt a lány nekem és anyunak

-Szia Kathy! Kérsz egy kis nutellát?-kérdezte anyu, miközben felé nyújtotta az üveget.

-Nem kérek, köszönöm. Mehetünk Sandra?

-Igen, persze.

-Merre mentek?-kérdezte anyu

-Kinézünk a parkba.

-Okés. De szerintem vigyetek esernyőt, mert jön a vihar.-nézett ki anyu az ablakon

-Nem kell. Majd elmegy.-legyintettem, majd kiléptünk az ajtón.

Már az utca végén voltunk, amikor is Kathy megszólalt.
-Na szóval mi van veled meg apuddal? Miért vesztetek össze?

-Igazából nem is vesztünk össze, csak kicsit mérges lettem rá.-vontam vállat.

-De miért?

-Csak megmondta, hogy ha úgy alakul, hogy összejövök Zayn-nel, akkor ő ellenezni fogja a kapcsolatunkat.-forgattam a szemem.

-Mi baja van vele?

-Valami olyasmit mondott, hogy a sztárok bunkók, főleg a tinipasik és hogy tuti, hogy Zayn is ilyen.-húztam fintorra a számat

-Pffhh... Pedig nem is az(ok).-vonta fel Kathy a szemöldökét

-Hát ez az. De ismered apum...-fintorogtam

-Na igen.-nevette el magát Kathy

Megérkeztünk a parkba és leültünk egy padra beszélgetni.
-Na és mi van Joe-val? Még mindig haragszol rá?-kérdeztem

-Persze, hogy haragszok, hiszen megcsalt az a bunkó.

-De próbál visszamenni hozzád.-böktem meg a vállammal

-Én meg nem fogadom vissza.

-Ez mondjuk érthető.-mire ezt kimondtam megszólalt Kathy telefonja.

-Ne haragudj, de nekem most mennem kell. Anyu hívott, hogy takarítsam ki a szobám vagy pedig mindent kidobál.-forgatta szemeit.

-Jól van, menj csak.-mosolyogtam.

-Te nem jössz?-kérdezte

-Nincs kedvem hazamenni.

-Hát akkor szia.

-Szia.-majd három puszival búcsúztunk.

Kicsit jó volt egyedül lenni. Szinte nem volt kint senki rajtam kívül. Vagyis volt kint egy szerelmes pár, de ők nem sok vizet zavartak.
Elkezdett esni az eső, de én csak ültem a padon és néztem ki a fejemből. Minden rosszat kikapcsoltam és csak hallgattam az esőt, amikor valaki a fejem felé tartott egy esernyőt.

-Megfogsz fázni.-hátranéztem és egy gyönyörű szép barna szempárral találtam szembe magam, amik azonnal megbabonáztak. Zayn szemei voltak azok.

-Oh. Szia Zayn!-mosolyogtam rá.

-Szia!-visszamosolygott-Hogy hogy itt ülsz tök egyedül az esőben?-kérdezte miközben leült mellém.

-Eredetileg Kathy-vel jöttem ki, csak hívta az anyukája.

-Ja értem

-És te, hogy hogy erre?

-Csak kiszellőztettem a fejem és megláttam egy hosszú szőke hajú lányt és rögtön tudtam, hogy te vagy az.-mosolyra görbítette ajkait.

-Hmm... -mosolyogtam, miközben a földet bámultam.

-Van valami baj?-kérdezte és éreztem, hogy a két szeme az arcomat fürkészi.

-Nem, nincs, csak szerettem volna egyedül lenni.

-Elmehetek, ha akarod.-kelt volna fel, de én óvatosan megragadtam kezét és visszahúztam a padra.

-Ne menj! Nem zavarsz.-dobtam felé egy mosolyt.

-Akkor jó.

Elég sokáig elbeszélgettünk és tényleg nagyon rendes srác. Nincs elszállva magától, inkább még szerénykedett is egy sort amin csak jókat kacagtam. Nem olyan, amilyennek apu is látja.
-Nem akarunk elindulni? Csak mert már nagyon esik ez a hülyeség és a végén még megfázol.-mutatott az ég felé.

-De, mehetünk, ha gondolod.

Elindultunk, de valahogy én mindig az esernyő mellé kerültem, így nem volt semmi a fejem fölött.
-Ez így nem lesz jó.-állt meg Zayn.

-Mire gondolsz?

-Arra, hogy téged egyáltalán nem véd az esernyő.

-Kicsi a hely.-nevettem

-Mi lenne, ha belém karolnál? Úgy talán jobb lenne.-nyújtotta jobb kezét, én pedig belekaroltam.
Elég közel voltam hozzá, így éreztem azt az édes, mégis férfias illatát. Azt hittem, hogy én ott nyomban el fogok ájulni. Itt állok egy esernyő alatt, azzal a sráccal akit az első számú férj jelöltemnek szoktam hívni, ha Kathy-vel vagyok.
Hirtelen elkezdtem remegni. Fáztam.
-Fázol?-kérdezte Zayn

-Csak egy picit, de kibírom.-mosolyogtam miközben összefontam magam előtt a kezeimet.

-Ezen segíthetünk.-kacsintott Zayn és levette a pulcsiját.

-De így meg te fogsz megfázni.-mondtam aggódó hangnemben

-Nem fogok megfázni. Meg amúgy sem számít.-mosolygott

-Már hogyne számítana.

-Inkább én mint te.-Ettől a kijelentéstől lángokban állt az arcom.

Egyszer csak megállított magával szemben és a szemembe nézett.
-Nézd Sandra! Mondani szeretnék valamit.

-Oké, hallgatlak.-mondtam kicsit félve.

-Tudod én nagyon kedvellek. És jó lenne még jobban megismerni téged.

-Őőőőő... Úristen!... Valahogy én is így érzek irántad.-mondtam remegő hangon és félénken lehajtottam a fejem.

-Hé! Mi a baj? -megfogta az állam és lassan felemelte a fejem, hogy megint bele tudjon nézni a szemembe.

-Semmi, csak tudod, eddig arra vártam, hogy ez bekövetkezzen, most pedig tessék, itt állsz előttem.-elpirultam

-Jajj te!-mosolyodott el majd megölelt.
Egyszer csak elkezdett lassan és óvatosan közeledni felém. Egyre közelebb jött. Már éreztem forró leheletét az arcomon és hallottam szívének gyönyörű ritmusát. Már majdnem összeértek ajkaink amikor megzavartak minket.
-Hellóóóóóó! -Harry volt az.-Ugye nem zavartam meg semmit?

-Nem.-mondta Zayn picit mérgesen.-Hogy hogy nem otthon vagy?

-Kijöttem utánad, mert már régen elmentél és nem mondtad, hogy hova mész. De most már látom.-mosolyogva végig nézett rajtunk

2.rész - A nagy találkozás

Sziasztok! Máris felteszem a 2. részt is, mert tudom, hogy az előző nagyon rövid lett. Ígérem, hogy hosszabakat fogok írni, csak még nem volt rá időm:)

Másnap reggel megint a telefonom ébresztőjére keltem fel. Volt egy fura, de jó álmom. A lényege annyi volt, hogy összejöttem Zayn-nel, megkérte a kezem és gyerekeink is születtek... Na de mindegy, nem olyan lényeges.
Elkezdtem megint a reggeli készülődést. Most egy világos kék csőfarmert vettem fel, hozzá pedig egy egy fekete pólót, amin az állt, hogy 'I Lova Boys'. Felvettem a hosszú szárú rózsaszín converse cipőmet, majd elindultam Kathy elé. Most megint végig beszélgettük az utat, csak most az új arcokkal kapcsolatban.

A suli előtt állt két full fekete autó. A márkájukat nem tudom pontosan, de nagyon elegáns volt. Tuti hogy valami pénzes embereké volt. Még az ablakok is sötétek voltak.
- Te! Szerintem ez az új gyerekek autója... -mondta Kathy picit gúnyosan.

- Igen, szerintem is. -jegyeztem meg, miközben folyton a kocsit bámultam.

- Gyere! Menjünk órára, mert mindjárt becsengetnek. -zökkentett ki Kathy a nagy gondolkodásomból.

Már nagyon izgultam, hogy kik lehetnek a titokzatos idegenek. Becsengettek, majd ofő is bejött a terembe.

- Nos, gyerekek be szeretném mutatni a mi kis családunk három új családtagját. De nagyon kérlek titeket, főleg titeket lányok, hogy ne sikítozzatok.

Úristen! Kik lehetnek azok? Lehet hogy még is.... Áááá, biztos, hogy nem a 1D. Nincs olyan szerencsém.

- Nos, akkor nem is húzom tovább az időt. Srácok! gyertek csak be.

Belépett a három srác és minden lány elkezdett '' Te Úr Isten!''-ezni vagy éppen sikítozni, kivéve engem. Én csak bámultam a három srácra tátott szájjal, teljesen lesokkolva.

- Bemutatnám nektek Louis Tomlinson-t, Niall Horran-t és Zayn Malik-ot.

Zayn Malik az én osztályomba jár? Az a srác, aki visszanéz rám a falakról? Az a srác, akit minden nap rongyosra hallgatok? Az a srác, aki az én első számú férj jelöltem? Ez most komoly? Te Úr Isten!!! Ilyen nincs.

- Sziasztok! Remélem, hogy befogadtok minket és nem úgy, mint a One Direction egy részét, hanem úgy mint Zayn, Niall és Louis. -mondta mosolyogva Louis.

Én egész végig csak Zaynt bámultam, amit észre is vett mert belenézett a szemembe és rám mosolygott.
Én fülig elvörösödtem és megpróbáltam vissza mosolyogni rá, ami lehet, hogy éppen nem sikerült mert még mindig sokkolva voltam, hogy a kedvenc bandám egy része az én osztályomba jár.
- Foglaljatok valahol helyet srácok. - szólt hozzájuk tanárnő.

Louis Zack mellé ült, Niall Tom mellé, Zayn pedig mellém.

- Szabad ez a hely? -kérdezte Zayn picit bizonytalanul.

- Ööö.. Pe...Persze. Ülj csak le. -elvettem a székről a táskám így szabaddá tettem neki a helyet.

- Köszönöm! -szemembe nézett és mosolygott.

- Ööö.. izé.. nagyon szívesen.

- Nyugi! Lazíts! Ugyan olyan ember vagyok, mint te. -nagy vigyorra eresztette száját, egyik keze a táskájában volt a másikkal pedig megsimogatta a hátam. Az a mosoly-gondoltam magamban- élőben még édesebb. És azok a gyönyörű barna szemek.. még a lélegzetem is elállt tőle.
-Hahó! Velem vagy még? -megint nevetett.

- Ja, igen, persze, ne haragudj, csak annyira.... mindegy... -elpirultam és elnevettem magam.

- Csak annyira mi? - megvillantotta rossz fiús mosolyát és felhúzta egyik szemöldökét.

-Csak annyira ''Úúúúú!'' vagy.-elröhögtem magam, majd elpirultam.

-Annyira ''Úúúúú!'' vagyok? Még ezt sem mondták rám.-nevetett.-Amúgy mondták már, hogy aranyosan nézel ki, amikor elpirulsz?

-Nem, még nem.-mosolyogtam és éreztem, hogy megint ég az arcom.

-Pedig jól áll. -kacsintott egyet a bal szemével.

Úristen! Álmaim pasija aranyosnak talál. Jézusom! Ez tuti, hogy csak álom. Ilyen nincs.
Az óra többi részében tök jókat beszélgettünk... én is kezdtem visszatérni a Földre és ő is egyre jobban megnyílt előttem. Elmesélte, hogy mi a hátránya, ha híres az ember meg mi az előnye. Nehéz élete lehet szegénynek. Sok kamu barát, nem láthatja a családját amikor csak szeretné... Ez elég rossz.
Majd meghallottam a csengőt. Gyorsan kirohantam a teremből és felrohantam Kathy-hez a harmadikra, hogy elmeséljem, hogy kik az idegenek.
-Nem fogod elhinni, hogy kik az idegenek!!! -kezdtük szinte egyszerre.

- Mondd te! - mondtam neki miközben kapkodtam a levegőt a nagy rohanás végett.

-Liam Payne és Harry Styles a 1D-ből.

-Nekem meg Niall, Louis és Zayn. Érted? Zayn!!!! -majd kiugrott a szívem a helyéről, ha csak már rá gondoltam.

Majd lementünk a földszintre és a srácok is ott voltak. Zayn intett nekem, hogy menjünk oda hozzájuk. Kicsit félve, de odamentünk.
-Sziasztok! -mondtuk picit remegő hangon.

-Sziasztok! -köszöntek a srácok - Sandra! Beszeretném mutatni a többieket is. Ő itt Liam és Harry. Niall és Louist meg már ismered valamennyire. -mosolyodott el.

- Szia Sandra! -köszöntek szinte egyszerre majd mind a kettőjüknek adtam 3-3 puszit.

-Én is beszeretném mutatni a legjobb barátnőmet Kathy-t. Kathy ő itt Zayn, Niall és Louis. Liam és Harry-t már ismered.

- Már ismeritek egymást? -kérdezte Niall.

- Igen. Osztálytársak vagyunk.- mondta Kathy

-Zsííííííííííír! Mi Sandrával járunk egy osztályba. -mondta Niall, miközben végig mutatott Zayn-en és Louis-on.

- Igen, tudom. -mondta Kathy-Sandra már mesélte. -rám nézett és elmosolyodott egy kicsit huncutul.

-Naaaaa, Sandra, már el is mesélted hogy veled ''járunk''? -átkarolta az egyik vállam Louis és rám nézett.

-Ne higyjetek Kathy-nek! Nem tudja miket beszél. -mondtam miközben Kathy-t néztem.

-Dehogynem tudom! Azt is tudom, hogy imád titeket. Főleg Zayn-t. Mindig, csak róla áradozik.
Erre a mondatra Zayn felkapta a fejét és elvörösödött.

-Kathy meghalsz!!! Ne higyjetek neki. Bolond lány, nincs magánál. -mondtam

-Szóval nem is szeretsz minket? -kérdezte csalódottan Niall.

-Deee, imádlak titeket.

-És ki a kedvenc? -kérdezte Zayn

-Háttt... őőőő... az maradjon titok.

-Szóval Zayn az. -mondta Louis miközben odament Zaynhez és óvatosan megbökte a vállával.

- Inkább nem mondok semmit erre. oké? -nevettem

-Hallgatás beleegyezés. -mondta Lou és elment a büféhez

-Mekkora gonosz vagy te. -kiáltottam utána egy nagy vigyor kíséretében

A nap további részében nagyon jól elvoltunk a fiúkkal. Rengeteget nevettünk rajtuk, mert mindig volt valami beszólásuk. Louis folyton azt kérdezgette tőlünk, hogy ''Szereted a répát? A válaszod csak igen lehet'' és ha azt mondtuk hogy nem, akkor megőrült és elkezdett rohangálni. Nagyon vicces volt.

Mikor hazaértem gyorsan beszaladtam a nappaliba, ahol anyu és apu nézték a TV-t. Anyu rögtön rá kérdezett, hogy kik az új osztálytársaim, de nem tudtam egy szót sem kinyögni, mert a sulitól egészen hazáig futottam.
-Na kik az újak? -kérdezte anyu picit izgatottan

-Nem... fogod... elhinni.-még mindig lihegtem.

-Naaa, mondd már!

-Louis Tomlinson, Niall Horran és Zayn Malik.-amikor kimondtam Zayn nevét egy hirtelen mozdulattal ledobtam magam a kanapéra és egy álmodozós fejet vágtam.

-Az a Zayn Malik, akiért annyira odavagy? -kérdezte anyu meglepetten, szinte már tátott szájjal

-Igen. AZ a Zayn Malik. -az ''AZ'' szót kicsit megnyomtam

-Ki az a Zane Milik? -kérdezte apu

-Nem Zane Milik, hanem Zayn Malik.-javítottam ki- Amúgy ő a One Direction egyik tagja.

-Jaaaaa! Abból a gilisztás bandából? És ő a vezérgiliszta ugye?!-mondta apu kicsit gúnyosan, de hallottam a hangján, hogy csak engem akar ezzel piszkálni.

-Nem gilisztás banda és nem vezérgiliszta!!-mondtam egy kis tetetett morcossággal, de a végét elnevettem.

-Na jó. Nem piszkállak. De ugye tudod, hogy nem engedem, hogy járj vele?! -mondta apu most már komolyan.

-Úgysem jönne össze velem, szóval mindegy.-mondtam picit szomorúbban és lehajtottam a fejem.-De amúgy miért nem engednéd meg?

-Azért, mert ő egy sztár és a sztárok nagy része bunkó. Főleg a tinifiúk.

-De apu, ő teljesen más.

-Honnan veszed? Még nem is ismered.

-Jó az igaz, de tudom, hogy más. Ma rengeteget beszéltünk és nagyon rendes, aranyos, kedves.

-Ja, mert megjátszotta magát.-mondta apum és vágott egy fintort

-Na jó, én inkább felmegyek tanulni.-mondtam egy picit morcosan, majd elindultam a lépcső felé.

-Egyél valamit előtte!-szólt utánam anyu

-Nem vagyok éhes.-mondtam, majd felmentem a lépcsőn.

1. rész - A furcsa hír.

Sziasztok! Ez életem első blogja. Nagyon izgulok, hogy milyen visszajelzéseket fogok kapni. Remélem, hogy tetszeni fog:) jó szórakozást és kérek mindenkit, hogy írjatok komit és szavazzatok is ha tudtok:) xx

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Az ébresztő volt, hogy keljek, mert már 6 óra. Nagy nehezen kimásztam az ágyamból és a fürdő felé vettem az irányt. Gyorsan lezuhanyoztam - már amilyen gyors vagyok reggel - majd fogat mostam, aztán vissza mentem a szobámba keresni valami normális ruhát. Egy fekete cső szárú farmert és egy világoskék pólót vettem ki a szekrényből, aminek az alja szűkített. Miután kikerestem a ruháimat, bekapcsoltam a telefonomon a kedven együttesem egyik dalát. Ők a One Direction és a One Thing című dalukra esett a választásom. Miután felöltöztem felraktam egy kis sminket is. Nem valami erőset, mert azt nem szeretem... csak egy kis alapozó, szempilla spirál, szem ceruza, és egy kis száj fény, ami világos rózsaszín - vagy inkább bőr színű - volt. Ezek után kivasaltam a hajam és hogy ne lógjon a szemembe a frufrum ezért felcsatoltam azt. Miután ez megvolt, feltettem pár karkötőt és kiválasztottam egy fülbevalót. Miután ezekkel készen voltam, már vettem is a cipőmet, mert már 7 óra volt és 7:15-kor találkozom a legjobb barátnőmmel - vagy inkább tesómmal - a régi álltalános sulink előtt. Még az a szerence, hogy csak 10 percre van a suli a házunktól. Mikor megláttam a buszt és leszállni róla Kathy-t elindultam felé elég komótosan, mert még nem ébredtem fel teljesen. 3 puszival köszöntöttük egymást, majd elindultunk a középsulink felé. Útközben persze én végig csak a One Direction-ről tudtam beszélni, azon belül is leginkább Zayn Malik-ról.

Mikor beértünk a suliba meghallottuk a csengőt. Sajnos nem egy osztályba járunk, ezért ő ment a harmadikra mert ott volt órája, én pedig maradtam a helyemen a földszinten.
Végre megérkezett osztályfőnök is és beengedett minket a terembe. Elkezdtünk beszélgetni az osztálykirándulásról, hogy hova is menjünk, majd hirtelen tanárnő egy váratlan hírt közölt velünk.
- Gyerekek! Holnap új osztálytársakat fogtok kapni. - mondta a fiatal nő. - Ja, és külön kérték, hogy úgy viselkedjetek velük, mint a többi diákkal.

Ezen kicsit meglepődtem.

- Tanárnő! Miért viselkednénk velük furcsán? - értetlenül néztem rá, mire ős csak annyit mondott: - Majd holnap meg fogod érteni Sandra. És persze a többiek is. - mosolygott.

Egyszer csak kicsengettek. Én megálltam a terem előtt, mert maradtunk hyelünkön és hirtelen, csak annyit hallottam, hogy valaki a nevemen szólít. Kathy volt az.
- Sandra! Min gondolkozol ennyire? -kérdezte.

-Ja, bocsi. Amúgy semmin. -válaszoltam.

- Nekem nem úgy tűnt.

- Tényleg semmin, csak annyi, hogy holnap új osztálytársakat kapunk és valami érdekes diákok leszenk, mert külön kérték, hogy ne kivételezzünk majd velük. -meséltem.

- Furcsa. Mi is holnap kapunk újakat és nekünk is ezt mondta osztályfőnök.

Ezen mégjobban elgondolkoztam, hogy kik lehetnek a titokzatos személyek.
Mikor hazaértem, ledobtam a táskám és a konyha felé vettem az irányt. Kerestem valami kaját majd beültem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t. Hallottam valakit lejönni a lépcsőn és köszöntött egy hang.
- Szia kicsim! Milyen volt a suli? - odajött hozzám anyu és nyomott egy puszit az arcomra.

-Szia! -köszöntem vissza.- Képzeld! Holnap új osztálytársakat kapunk és valami fontos személyek leszenk.

- Fontos személyek? 16-17évesen? -húzta föl anyu mind a két szemöldökét miközben leült mellém.

- Igen. Tanárnő azt mondta, hogy viselkedjünk úgy velük, mint a többi sulis társunkkal. -és megint elgondolkoztam....

- Majd biztos, hogy a lovagod meg a haverjai leszenk azok. -viccelődött anyu és Zayn(ék)-re célzott.

- Bárcsak úgy lenne! -elmosolyodtam és felmentem a szobámba házit írni. Szerencsére nem lesz valami nehéz napom, ezért nem kellett valami sokat tanulnom. Csak fizika volt... Mondjuk arra tanultam elég keményen mert bukásra állok belőle. Tanulás után felnéztem Facebook-ra meg Twitter-re, de nem volt semmi érdekes ezért leléptem netről és elindultam zuhanyozni.
Lezuhanyoztam, átöltöztem pizsamára és bebújtam az ágyba.
Nem tudtam aludni, mert mondig azon kattogott az agyma, hogy kik lehetnek azok akiket ofő említett. Befordultam a fal felé és a 1D legénysége nézett vissza rám -persze csak a falamról- aztán eszembe jutott az, amit anyu mondott, hogy biztos, hogy Zayn-ék leszenk. De aztán észbekaptam, hogy úgysem fog megtörténni, nem ők lesznek azok.