45.rész - Egy csodálatos éjszaka.

Sziasztok! Meghoztam a várva-várt +18-as részt :D Remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek :D Amúgy bocsi, ha lapos lett vagy valami, de szerintem az ilyesmi részek nem az én asztalom... :D Mást nem is mondanék :) Jó olvasást!

Ahogy belépett a helyiségbe és meglátott, teljesen ledermedt, és csak bámult.

- Meglepetés! -mosolyogtam.

- Álomszép vagy.-suttogta, majd közelebb lépett hozzám, a csípőmnél fogva magához húzott, majd megcsókolt.

- Tetszik? -kérdeztem nagy mosollyal az arcomon.

- Általában a pasik szokták ilyenekkel meglepni a barátnőjüket, de amúgy igen. Nagyon tetszik.-mosolyogva körbenézett.

- Örülök neki.

- És hol vannak Bencéék? -kérdezte, miközben leültünk az asztalhoz.

- Chernél vannak. Ők is segítettek.

- Ha tudtam volna, hogy mire készülsz, akkor rendbe szedtem volna magam, és átöltöztem volna.-nevetett.

- Így is tökéletes vagy.-mosolyogtam.
Egy kockás hosszú ujjú ing volt rajta, felette egy szürkés pulcsi, aminek fel voltak tűrve az ujjai, egy koptatott csőfarmer, egy hosszú szárú, piros, Nike, sportcipő, a haja pedig most nem volt felzselézve, hanem csak össze volt neki borzolva, így kicsit kócosnak tűnt, ami mellesleg nagyon jól állt neki. Ja, és még egy kicsit borostás is volt, szóval teljes mértékben szívdöglesztőlátványt nyújtott.

Miután megettük Bence isteni főztjét, csak ültünk az asztalnál, és mosolyogva néztük egymást, majd Zayn törte meg a csendet.
- Csodálatos lány vagy. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az enyém vagy. Még a legrosszabb napjaimon is feltudsz vidítani.-mosolygott.-Nem tudom, hogy mit kezdenék magammal, ha ne adj isten egyszer elveszítenélek.-eközben jobb kezemet két keze közé fogta.-Nagyon szeretlek! -mondta, majd egy gyengéd csókot lehelt kezeimre.

- Én sem tudnék már nélküled élni. És én is nagyon szeretlek.-mosolyogtam a csillogószemű fiúra.

Még párpercet beszélgettünk, aztán beállt a csend, majd végül én törtem meg a nagy hallgatást.
- Ééééés.....kérsz desszertet? -kérdeztem, kicsit kacéran, miközben felálltam, és elindultam felé.

- Attól függ, hogy mi az...-vigyorgott, miközben a széktámlájának dőlt, hogy én kényelmesen beleülhessek az ölébe.

- Mondjuk valami ilyesmi.-vigyorogtam én is, majd lassan és gyengéden megcsókoltam, miközben a kezeimet felsimítottam felsőtestén, egészen a válláig, majd átkaroltam a nyakát.

- Ilyet kérnék még, ha lehet.-mosolygott, majd most ő csókolt meg.
Ő a hátamat simogatta, miközben csókolóztunk, én pedig beletúrtam a hajába, minek hatására, egy kicsit belesóhajtott vagy inkább nyögött csókunkba.
- Mi van Malik? -kuncogtam, miközben eltávolodtam tőle.

- Nem fogom sokáig bírni. Szeretlek kicsim, és nagyon, nagyon, nagyon akarlak.-mondta, majd elkezdte csókolgatni a nyakam.

- Zayn...-suttogtam csukott szemmel.

- Ne aggódj! Tudom, hogy nem akarod. Nem csinálok semmi rosszat, ne félj! -mondta, majd ismét a nyakamnak esett.

- Csak súgni szeretnék valamit.-mondtam kicsit kábultan.

- Ki vele! -nézett fel rám.

- Szeretlek, és minden egyes csókod után egyre jobban akarlak! -súgtam a fülébe, majd most én halmoztam el apró csókokkal a nyakát.

- Akkor.... ez azt jelenti, hogy.....te is...szeretnéd? -kérdezte, és mintha most ő lett volna egy kicsit kába.

- Menjünk fel! -kacsintottam rá.

- Kapaszkodj! -mondta, majd a fenekemnél fogva felállt velem, én pedig a lábaimmal átkaroltam a csípőjét, közben pedig folyamatosan csak csókolóztunk.
Mikor felértünk a szobámba, óvatosan lefektetett az ágyra, felém mászott, és folytattuk tovább, amit abbahagytunk. Miközben csókolóztunk, arra lettem figyelmes, hogy egyik keze felfedezőútra indult testemen, és MINDEN zugot bejárt, ezért akarva-akaratlan, most én nyögtem bele csókunkba. Erre egy pillanatra félbeszakította csókunkat, rám nézett, és nagy vigyorra húzta száját.
- Ha már most nyögdécselsz, mi lesz veled később? -vigyorgott, mint egy idióta.

- Fogd be! -nevettem, majd megcsókoltam.
Egy idő után elkezdte csókolgatni a nyakam, a mellhasam, és a hasam (persze még ruhán keresztül). Mikor a hasamat csókolgatta, benyúlt a ruhám alá, és feljebb húzta azt. Ekkor fordítottam helyzetünkön. Én kerültem felülre, és most én irányítottam. Két oldalt a feje mellett leszorítottam kezeit, fölé hajoltam, és csak vigyorogtam rá. Felemelte hozzám fejét, és próbált volna megcsókolni, de én nem engedtem neki. Inkább játszadoztam vele.
- Könyörgök, ereszd el a kezem, vagy csinálj valamit, de ne kínozz! -nézett rám aranyos tekintettel.

- Eddig te kínoztál engem. Most én jövök.-széles vigyorra húztam a szám, majd megcsókoltam.
Miközben csókoltam, a kezeit még mindig az ágyhoz szorítottam. Egy idő után elváltam csodálatos, puha és meleg ajkaitól, majd a nyakára tértem át. Ahogy az első csókot ráleheltem nyakára, egy halk sóhaj hagyta el ajkát.
- Ha már most sóhajtozol, mi lesz veled később? -kérdeztem ugyanolyan hangnemben, mint ő az előbb.
Ezen ő csak elmosolyodott, majd megcsókolt. A csókunkat megszakítva visszatértem nyakához, onnan mellhasára, majd hasára, és miután a hasa aljához értem, felnéztem rá és elvigyorodtam. Ő felült és levette a pulcsiját, aztán én elkezdtem kigombolni az ingét. Miközben ültem az ölében, valami ott lent elkezdett ,,bökdösni". Hát igen... A kis Malikot sikeresen ,,felébresztettem".
- Úgy látom a kis barátod is csatlakozni szeretne.-kuncogtam.

- Az nem kifejezés.-nevetett.
Ismét elkezdtem csókolgatni most már csupasz felsőtestét, majd egyre lejjebb haladva, a nadrágjánál megálltam. Az öve után kaptam, kicsatoltam azt, majd kigomboltam nadrágját is, és levettem róla. Már majdnem levettem róla a boxert is, mikor megállított.
- Várj! -zihálta, majd felvette a földről a nadrágját, és előkutatta a pénztárcáját.-Van egy kis gáz.-mondta.

- Micsoda?

- Ömm...Nincs nálam gumi.-húzta a száját.

- Basszus! Na várj! Mindjárt jövök.-mondtam, majd lemásztam róla.
Reméltem, hogy Bence szobájában találok majd, így átmentem a szobájába. Szerencsére tudtam, hogy hol szokta őket tartani, mert hát elég sokat takarítottam a szobájában, és egyszer-kétszer a kezembe akadtak véletlenül. Szerencsémre találtam egyet, úgyhogy már mentem is vissza kikészült barátomhoz. Mikor beléptem az ajtómon, Zayn épp kiakart menni.
- Mész valahova? -kérdeztem.

- Már nem.-válaszolt, majd nekem esett.
Belemarkolt a fenekembe, felemelt, lábaimat a csípője köré fonta, majd elkezdtünk csókolózni. Most sokkal durvábban csókolt, mint ezek előtt. Ajkai tépték enyéimet, nyelve pedig harcba kezdett az enyémmel. Óvatosan nekidöntött a falnak, de egy pillanatra sem váltunk el egymástól. Olyan szinten szorítottam magamhoz, hogy csoda, hogy nem forrtunk össze. Ahogy csókolóztunk, beletúrt a hajamba, és szétszedte kontyomat, amit Cher alkotott.
- Szerintem nincs szükségünk erre a ruhára.-morogta, majd lehúzta hátul a ruhám cipzárját.
Egy pillanatra letett, de csak annyira, hogy kitudjak lépni a ruhámból, és a cipőmből. Ismét felemelt, miután lekerült rólam a ruha, majd a melltartómért nyúlt, kikapcsolta azt, és eldobta valahova. Miután ez is lekerült rólam, levette rólam a francia bugyimat is, és azt is elhajította valahova.
- Gyönyörű vagy.-nézett végig rajtam.

- Én már megszabadultam mindentől. Most te jössz.-céloztam az alsónadrágjára.
Ő rögtön vette a lapot,  és levette az utolsó ruhadarabot is, ami fedte teste egy részét. Még egy darabig csókolóztunk a falnál, majd átvitt az ágyhoz, lefektetett rá, majd felém mászott.

Már majdnem elkezdtük AZT , mikor is valaki elkezdte kis kavicsokkal dobálni az ablakom.
- Ki a franc lehet az? -mérgelődtem.

- Nem tudom, de rohadt jó az időzítése.-mérgelődött Zayn is, majd lemászott rólam.
Én gyorsan becsavartam magam a takaróba, majd kimentem az erkélyre.
- Mi a... Mit kerestek itt? -néztem le az illetőkre, mire Zayn is ödajött mögém.

- Húzzatok haza! -kiáltott le hozzájuk Zayn.
Hát igen... A banda 3/5-e állt az ablakom alatt. Név szerint:Louis, Niall, és Harry.
- Engedjetek be! -Harry

- Azt lesheted! -válaszoltam.

- Hoztunk Zaynnek valamit! -Niall.

- Mit? -Zayn.

- Ezt! -mondta Louis, majd egy kis csomagot dobott fel neki.-Otthon hagytad őket.

- Fő a biztonság! -Harry.

- Menjetek haza! -parancsoltam rájuk.

- Ugye nem késtünk el? -Louis.-Csak mert ahogy látom, nem nagyon van rajtatok ruha.-ezen a kijelentésén mind a hárman elkezdtek röhögni.

- Ti! Haza! MOST! -mutatott Zayn a házuk felé.

- Holnap ezért még számolunk, remélem vágjátok? -kiáltottam ki, majd visszamentünk a szobába.

- Hol is tartottunk? -vigyorgott Zayn.

- Valahol itt.-mosolyogtam, majd megcsókoltam.
Ő elkezdett tolni az ágy felé, majd én lefeküdtem rá, és magamra rántottam Zaynt.
Ismét belemerültünk a dologba, amikor megint elkezdték dobálni az ablakot.
- Ne foglalkozz velük! -mondta Zayn.

- Holnap megölöm őket.

- Én is, ne izgulj! -nevetett, majd megint megcsókolt.
Elég idegesítő, és vicces volt, hogy mi ott csinálnánk a dolgunkat, de három barom miatt nem megy rendesen, mert mindenáron megakarnak minket zavarni.
egyszer csak megcsörrent a mobilom.
- Engedj be! -hallatszott Louis hangja a telefon másik végén.

- Holnap lesz halálod napja! -válaszoltam, majd kinyomtam.
Egy idő után abbamaradt a ,,zaklatás",így már 100%-ig egymásra tudtunk koncentrálni.
Elkezdte csókolgatni a nyakam, majd a kis csomag után nyúlt, ami az ágyam melletti kis asztalon pihent, aztán pár másodpercre rá egy icipicit hangos nyögés hagyta el a számat.
- Fáj? -kérdezte aggódó tekintettel.

- Egy kicsit kellemetlen volt, de csináld! Kis idő múlva megszokom.-válaszoltam.
Nem ez az első alkalom, hogy együtt vagyok Zaynnel, de úgy látszik, hogy hogy még mindig nem szoktam meg a kis Malik ,,magasságát" (na jó, ez elég bénán hangzott xD).
Miközben ő végezte rajtam a dolgát, belefúrta arcát a nyakamba, csókolgatta azt, és néha egy-egy nyögés elhagyta a száját (ahogy nekem is), én pedig az egyik kezemmel beletúrtam hajába, a másikkal pedig a hátát simogattam, és néha bele is mélyesztettem körmeim, mire ő mindig felszisszent egy kicsit. Nem vettük sietősre a dolgot, hisz nem zavart minket senki...
Ha együtt voltunk, én mindig a mennyben éreztem magam. Tudta, hogy hogy érjen hozzám, hogy mi az, amivel kitud készíteni, de én is ismertem az ilyen dolgait. Egyszerűen már kiismertük egymást.

- Z...Zayn!... Én...é...én nemsokára.....-nyöszörögtem.

- Tartsd még egy kicsit! -morogta.
Ahogy ő a nyakamba fúrta arcát, a válla pont a számmal volt egy magasságban, így óvatosan beleharaptam, mire ő halkan felmordult. Izmai megfeszültek, és pár pillanat után egyszerre nyögtünk fel.. Én kicsit hangosabban, mint ő, de azért nem sivalkodtam. Próbáltam visszafogni magam.
- Úr isten! -zihálva rám borult.

- Szeretlek! -ziháltam én is, miközben simogattam a hátát.

- Én is téged! Nagyon! -puszilgatta vállam.
Lemászott rólam,  mellém feküdt, átölelt, így én a fejemet a mellhasára hajtottam, ő ránk húzta a takarót, majd elkezdte cirógatni a kezem, és elaludtunk.

44. rész - Készülődés az estére.

 Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt is. :) Most sem szeretnék valami sokat magyarázni, csak annyit, hogy ebben még nem lesz benne a +18-as rész, hanem a következőben, amit ma fogok hozni. De csak késő délután, vagy este, mert még van egy kis dolgom a mai napon. :) Szóval ezt a részt sem fogom végig leírni, de a következőnél már meg sem állok, ha törik, ha szakad :) Jó olvasást mindenkinek! :)

- Nem fontos! -vágtam rá.

- Hát jó.-vonta meg vállát.

- Na jól van srácok! -állt fel Kathy a helyéről.-Én megyek.

- Nem ráérsz? -Zayn.

- Nem, mert még készülődnöm kell.

- Hova mész?

- Liam elhívott randizni.-mosolygott a lány, majd megpuszilta Liamet.

- Oh. Értem.

- Tényleg! Akkor kölcsön tudnád adni azt a ruhát, amit beszéltünk? -nézett rám a lány.

- Ömm...Persze. Gyere! Menjünk fel! -mondtam, majd a lépcső felé húztam.

- Én is megyek! -mondta egyszerre Zayn, Harry és Louis, majd felpattantak a helyükről.

- Minek jönnétek? -fordult hátra Kathy.

- Hát, mert azt mondta neked Répa, hogy "Menjünk fel!".-mondta Louis, és megpróbálta utánozni az én hangomat.

- És? -néztem rá értelmetlen fejjel.

- Nehogy már csak kettesben nyomjátok! -Harry.

- Ez az! -szólalt meg Zayn.-Mi is ott akarunk lenni, amikor rosszalkodtok.-emelgette szemöldökeit.

- Először is: csak ruhát adok neki. Másodszor: tudtommal még mindig a fiúkhoz vonzódom, de ha mégis lány vagy Zayn, akkor ezt már buktuk. Harmadszor: Csak rám, és Kathyre tartozik, amit most mi a szobádban fogunk csinálni, szóval ti itt maradtok. Negyedszer: Zayn, te ma tényleg iszonyat kanos vagy, szóval kezdj magaddal valamit.-mondtam végig tök komoly arccal, mire mindannyian felnevettek. Még Kathy is.

- Csak mi is részt akartunk venni benne.-szólalt meg Zayn, miközben én és Kathy az emelet felé igyekezetünk.

- Istenem! -nevetett Kathy.
Felmentünk Zayn szobájába, majd előkerestem a ruhát.
- Tessék! Itt a ruha! -nyomtam kezébe a fekete miniszoknyát.

- Cipő nem kell? -kérdezte.

- De jó, hogy mondod! -kaptam a fejemhez.-El is felejtettem.

- Mi lenne veled nélkülem...-nevetett.

- Hát nem tudom.-nevettem én is, majd kivettem egy fekete magassarkút a szekrényből, amit beleraktam egy táskába a ruhával együtt.

- Na, akkor én most megyek, aztán majd olyan félóra múlva tali a házatok előtt.-mondta, és a folyosó felé indult.

- Rendben.-válaszoltam, majd lementünk a többiekhez.

- Ez gyors menet volt.-szólalt meg Harry.

- Harold! Kussolj! -mentem oda hozzá, és összeborzoltam göndör fürtjeit.

- Na, akkor én mentem.-mondta Kathy, majd mindenkitől elköszönt, és lelépett.

*10 perccel később*

- Ben! -fordultam bátyámhoz.-Nem gondolod, hogy át kellene néznünk a házhoz? Csak, hogy egyben van-e még.

- Átnézhetünk, ha gondolod.-jött a válasz.

- Akkor még engem is hazakísérnétek? -kérdezte Cher.

- Persze.-válaszoltam.
Eddig minden tökéletes. Mindenki nagyon jól játsza a szerepét, Zayn pedig láthatóan nem sejt semmit. Remélem, hogy nem is fog rájönni. Szeretném végre meglepni valamivel.
- Nem baj, ha veletek tartok? -szólalt meg az említett személy, mikor Benékkel felálltunk.

- Ömm....Nem. Gyere csak.-na Liam, most jössz te.

- Zayn! -szólt a srácnak Liam.-Inkább maradj itthon.

- Minek? -Zayn.

- Segíts készülődni, kérlek!

- Miért pont én? -nyomta ki a magas c-t Zayn.

- Szerelmem, csak ne visíts, könyörgöm! -mentem oda hozzá, és nyomtam egy puszit az arcára.

- Bocsi.-mosolygott.-Na szóval, miért pont én? -kérdezte most már a normál hangján.

- Mert..mert neked jó a stílusod, és értesz ezekhez.-wow! Liam aztán tud ,,nyalni", ha kell.

- Na jó! -sóhajtott Zayn.-Akkor maradok.

- Kössz, haver! -ölelte át a vállát Liam.

-  Nincs mit. De, akkor haladjunk Kaszanova.-még elköszöntek tőlünk, aztán felmentek az emeletre, mi pedig elindultunk.

Útközben nem igazán szóltunk egymáshoz. Csak mentünk hárman egymás mellett, teljes csendben. Majd én törtem meg a nagy hallgatást.
- Figyu, srácok! -néztem Cherre és Benre.-Nem jönnétek inkább egyenesen velem? Lehet, hogy egy kis segítségre fogok szorulni.

- Miben kellene segíteni? -Ben.

- Igazából azt sem tudom, hogy mi legyen a kaja.. Aztán még a hajammal, meg a sminkemmel is kezdenem kellene valamit, de még ahhoz sincs semmi ötletem. Aztán még ott van a dekorációi is.....

- Oké. Akkor én elvállalom a kaját.-Bence.

- Enyém pedig a hajad meg a smimked.-mosolygott Cher.

- Köszönöm srácok! Így már csak a dekoráció marad rám.

Mikor a házhoz értünk, Kathy már várt minket. Gyorsan elvettem tőle a táskát, sok sikert kívántunk egymásnak, majd még megbeszéltük, hogy holnap mindent elmesélünk egymásnak, aztán elköszöntünk tőle, és beléptünk a házba.
- Makaróni jó lesz? -kérdezte Ben, miközben beléptünk a házba, és levette a pulcsiját.

- Tökéletes! Azt ő is szereti.-válaszoltam.

- Oké. Akkor te menj zuhanyozni! Kicsim, addig te segítenél, míg Sandra rendbe hozza magát? -nézett Cherre.

- Hát persze.
Amíg ők főztek, én felmentem zuhanyozni és fogat mosni. Mikor kiléptem a zuhany alól, felvettem a fehérneműimet, és egy köntöst, majd szóltam Chernek.
- Cher! Készen vagyok! -kiáltottam le az emeletről.

- Megyek! -kiáltott vissza, majd már csak a lépteket hallottam a lépcsőn.-A kaja nemsokára jó lesz.-nyitott be a szobámba.

- Okés.-bólintottam.

- Nos! Mit szeretnél? -kérdezte.

- Valami szolidat, mégis szexit.

- Oké. Meglesz.-kacsintott, majd nekiállt először a sminkemnek. Direkt háttal fordított a tükörnek, hogy majd csak a végeredményt láthassam.
Miközben sminkelt, elkezdtünk mindenféléről beszélgetni. Róla és Bencéről, feljöttek Liamék is, akkor a délelőtti interjú stb. Majd Zayn és én is szóba jöttünk.
- És mit tervezel ma estére? -mosolygott.

- Hát.. vacsi...aztán esetleg film...meg ilyesmik.

- Ééééés..... tervezel valami piszkosabb, komolyabb dolgot is? -vigyorgott.

- Hát.... ami azt illeti igen.-éreztem, hogy elpirulok.

- Egy kis romantika sosem árt.-kacsintott.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd már mentem öltözni, mert már kész volt a sminkem. Most a hajam következett.

...

- Készen vagy! -fordított a tükör felé.
Én egyszerűen nem ismertem magamra. Nagyon megvoltam elégedve Cher munkájával. Tényleg csinosnak éreztem magam. A hajam laza kontyban volt, elől pár göndör tincs ki volt engedve. A sminkem is nagyon tetszett. Főleg a szemeim. Füstösre csinálta meg, amit amúgy is szeretek, mert kiemelik a szemem színét. A számon csak egy kis szájfény volt, meg egy kis alapozó az arcomon, és ennyi. Nem volt nagy cucc, még is tetszett.
- Tetszik? -kérdezte nagy mosollyal az arcán.

- Imádom! -mosolyogtam én is, majd a nyakába ugrottam.-Nagyon köszönöm!

- Máskor is.
Mikor lementünk, hogy megnézzük Ben hol tart, a nappaliban találtuk meg. Épp tv-t nézett.
- Mi készen vagyunk.-Cher.

- Én is.-mondta, majd rám nézett.-Úristen! Hugi, te csodaszép vagy.

- Köszönöm.-mosolyogtam.-Cher érdeme.

- Zayn szóhoz sem fog jutni.-mosolygott tesóm.-Tuti, hogy rád fog mászni.-nevetett.

- Ez a cél, drágám.-nevetett Cher is.

- Cher! -nevettem.

- Csak óvatosan! Valahogy védekezzetek! -Bence.

- Beeeeeen!

- Most mi van? Csak nem akarom, hogy még teherbe ess.

- Nem vagyok hülye.-nevettem.

- Na jó.-mosolygott.-Szerintem mi akkor megyünk is.-állt fel a kanapéról, és kikapcsolta a tv-t.-A kaja a tűzhelyen van.

- Rendben. És még egyszer köszönöm.-öleltem meg mind a kettőjüket, és adtam nekik 1-1 puszit.

- Gondolom ma este itt ,,alszotok".-vigyorgott bátyám.

- Szerintem igen.-kuncogtam.

Miután kikísértem őket, megterítettem az asztalt, gyertyákat gyújtottam rajta, majd felhívtam Zaynt.
- Szia Zayn! -köszöntem.

- Szia kicsim! -köszönt vissza.-Mikor akartok már hazajönni?

- Mutatni szeretnék neked valamit, aztán mehetünk.

- Mit?

- Majd meglátod. Liammel végeztél már?

- Igen. Már rég. Most épp Niallnek csinálok tejbegrízt.

- Milyen kis édes vagy.-nevettem.

- Igen. Tudom.-nevetett ő is.

- Akkor át tudnál ugrani?

- Aha. 20 perc és ott vagyok.

- Rendben. Szia! Szeretlek!

- Én is téged.-majd leraktuk.
Amíg Zayn nem érkezett meg, gyorsan kitaláltam, hogy a bejárati ajtótól, egészen a konyháig kirakom az utat gyertyákkal. Lehet, hogy béna ötlet, de semmi más nem jutott az eszembe. Épp, hogy kész lettem, máris csengettek. Gyorsan beszaladtam a konyhába, és megigazítottam a ruhám.
- Nyitva van! -kiabáltam ki.

- Meg jött...eeeeem...-hallottam a hangján, hogy meglepődött a gyertyák végett.-Úúúúú Bence, romantikázni akarsz velem? -hallottam nevetését még az ajtóból.

- Nem Bence szeretne veled romantikázni! -válaszoltam mosolyogva, miközben ő belépett a konyhába.

43. rész - Hogy verjük át Zaynt.

Halihó!! :D Meghoztam a legújabb részt is :). Ez még nem a +18-as rész, de MÉG MA felfogom rakni, csak azon még igazítanom kell egy kicsit, meg még be is kellene fejeznem... :D de meglesz, úgyhogy még ma hozom. :)

- Na de most én jövök.-szólalt meg Harry.-Zayn! Felelsz vagy mersz? -tette fel barátomnak a kérdést.

- Tökös leszek, és felek! -válaszolt Zayn.

- Te aztán tényleg tökös vagy.-nevetett Niall.

- Mikor volt az utolsó OLYAN közös élményed Sandrával? -vigyorgott a göndör, mint a vadalma.

- Merek!! -vágta rá Zayn.

- Oké. Akkor válaszolj az előbbi kérdésemre! -nevetett Harry.

- Ne már, haver! -nevetett Zayn is.

- Harry, ne legyél már ilyen.-vigyorogtam.

- Csak egy dátumot! -Harry.

- Nem a napokban.-mosolygott Zayn.

- Konkrétabban?

- Ennyi elég már!

- Hiányzik, mi? -kérdezte Harry Zayntől egy kanos vigyor kíséretében.

- Na most már állj le Harold! -nagyon zavarban voltam, de azért egy kicsit felnevettem.-Zayn, ne mondj semmit!

- Nem mondok.-válaszolt, de a szemem sarkából láttam, hogy bólogat, amikor már elfordultam.

- Malik! -fordultam hátra.

- Most mi van? -vigyorgott.

- Ezzel az erővel már azt is elmesélhetnéd nekik, hogy milyen volt! Ha már mindent tudnak csak ezt nem.

- Nem állt szándékomban elmondani.-nevetett.

- Ezért vagy te ma ilyen kanos.-vigyorgott Zaynre Bence.

- Meglehet.-nevetett Zayn.

- Na jól van most már! -vágtam közbe.-Zayn, te kérdezel valakitől.

- Oké. Felelsz vagy mersz, kicsim? -hajolt előre.

- Merek.-válaszoltam.

- Csókolj meg! -mosolygott.

- Azonnal! -mosolyogtam vissza rá, majd megcsókoltam.
Én arra számítottam, hogy csak egy szájra puszi lesz az egész, de Zayn ezt másképp gondolta. Kicsit megharapta az alsó ajka, ezzel azt jelezve nekem, hogy beszeretne jutni nyelvével, én pedig engedtem neki. Alig akartuk abbahagyni. Láthatóan élvezte, és tetszett neki a dolog, de hogy őszinte legyek, én sem ellenkeztem. Mindig is szerettem, ha csókolt. Akkor mindig biztonságban éreztem magam. Tudtam, hogy senki, és semmi nem bánthat. Amikor pedig már nagyon belejött a dologba, akkor már engem is rántott magával. Engem is kezdett ,,beindítani", és én is mindig egyre jobban akartam őt. Ha Louis nem szólalt volna meg, talán még most is csak csókolna.
- Levegőt kaptok, ugye? -törte meg a csendet Lou, mi pedig nagy zavarunkban eltávolodtunk egymástól.-Csak, mert nem szeretném, hogy megfulladjatok.-mondta tök komoly arccal, amitől mindenkinek nevetnie kellett.

- Hülye.-nevettem.

- Na jó.-szólalt meg Kathy.-Inkább folytassuk.

- Oké.-mondtuk egyszerre.

- Én most ebből a körből kimaradnék, ha nem gáz.-mondta Zayn, és felállt mögülem.

- Mész valahova? -kérdeztem.

- Kimegyek, elszívok egy szál cigit.-mondta.-Nem jössz ki velem?

- Most nem, ha nem baj.

- Oké.-mondta, és azzal sarkon is fordult.

- Mehetünk tovább? -kérdezte Harry, mikor Zayn már kilépett az udvarra.

- Még ne! -vágtam rá, mire mindenki kérdőn nézett rám.-Kérni szeretnék tőletek valamit.-néztem körbe.

- Ki vele! -Niall.

- A segítségetekre lenne szükségem.

- Bökd már ki! -Kathy.

- Na szóval az van, hogy ma megszeretném lepni Zaynt egy kis vacsival, meg ilyesmik.

- És? -Cher.

- És arra gondoltam, hogy otthon, nálunk lennénk....

- Miért nem itt? -Liam.

- Hát... Mert... Szeretnék végre kettesben lenni vele, ha értitek mire gondolok.-éreztem, hogy elvörösödöm.

- Hogyne értenénk.-nevetett Louis.

- És, hogy jövünk mi a képbe? -Harry.

- Valahogy le kellene foglalnotok, hogy ne jöjjön utánam.

- Mi lenne, ha azt mondanánk neki, hogy te meg én átmennénk a házhoz, csak ellenőrzésképpen? -adta az ötletet Bence.

- Ez nem rossz ötlet.-mondtam.-De mi van, ha majd Zayn is velünk akar jönni?

- Majd én megkérem, hogy segítsen készülődni.-szólalt fel Liam.-Este úgy is randink lesz.-mosolygott Kathyre, majd megcsókolták egymást.

- De ruhát is szereznem kellene.

- Majd én adok! -Cher.

- Igazából van, csak majd valahogy ki kellene csempészni.

- Melyikre gondoltál? -Kathy.

- A fekete minire, amit még veled vettem.

- Aminek az alja picit fodrosabb?

- Igen.

- Akkor legyen úgy, hogy ha Zayn visszajön, akkor én majd mindenkitől elköszönök, de előtte ,,kölcsönkérem" a ruhád. Aztán elindulok haza, de majd a házatok előtt megvárlak, és majd odaadom a ruhát.

- Ez szuper ötlet!

- És én meg majd elindulok veletek, azzal az ürüggyel, hogy hazakísértek Bencével, és utána mentek a házhoz, de Ben majd megáll nálam, te meg tovább mész.-Cher.

- Én meg majd ha Liammel előbb végez, majd megkérem, hogy csináljon kaját.-lelkesedett Niall.

- Meg majd feltartjuk valahogy.-Louis.

- Nagyon köszönöm srácok.-mosolyogtam rájuk.-Majd meghálálom mindenkinek egyenként.

- Mit hálálsz meg? -lépett be Zayn.

 

42. rész - Harry gondolatai.

Sziasztok! :) Most nem nagyon tudok mit mondani, csak a szokásos dolgokat, szóval most inkább csendben maradok :D Annyit azért én is hozzászólok, hogy most csak ennyire volt időm, de holnap már tényleg hosszabb résszel jövök, ami IZGALMASABB is lesz, ha értitek mire gondolok ;D Jó olvasást mindenkinek! :) És Boldog Karácsonyt! :)

 

 Mikor leértünk, Zayn még mindig nem eresztett el, sőt még Louis is csatlakozott hozzá, csak ő ugye szemből ölelt meg. Mind a ketten erősen szorítottak magukhoz, ezért alig kaptam levegőt.
- Srácok! Én is szeretlek titeket, de nem kapok levegőt.-nevettem.
Épp, hogy ezt kimondtam, megjelent Niall is.
- Szendviiiiiiics!!!! -kiáltotta, majd ő is csatlakozott hozzánk.

- Drágaságaim! Valamit elzártok előlem...-nyögdécseltem.

- Mit? -Niall.

- A levegőt, ember!!!!!!

- Bocs! -nevettek, majd Louis és Niall elengedtek, de Zayn nem.

- Zayn, te nem szeretnél elengedni?

- Nem.-válaszolta, majd fejét megtámasztotta vállamon.

- Hát oké.-nevettem, majd elindultunk Zaynnel és Louissal a többiekhez, Niall pedig kiment a konyhába. Gondolom éhes, mint mindig.

- Megjöttek a szerelmesek is.-jelentette ki Liam, miközben beléptünk a nappaliba.

- Nem úgy volt, hogy lefekszel? -kérdezte Bence.

- De, csak nem vagyok fáradt.-válaszoltam.

- És jobban vagy már? -Kathy.

- Fogjuk rá.

- Van kedvetek felelsz vagy merszezni? -Cher.

- Van. Aham.-válaszoltuk Zaynnel.

- Akkor csüccs! -mutatott Kathy a mellette lévő üres helyre.
Leültem Kathy mellé a földre, majd már húzóckodtam is arrébb, hogy Zayn is elférjen, de rám szólt.
- Maradj csak! Én máshová ülök.-mosolygott.

- Felőlem.-válaszoltam.
Egyszer csak azt vettem észre, hogy Zayn megint mögém került, leült, majd a lába közé húzott.
- Miért van az, hogy ma mindig a hátam mögött vagy? -nevettem.

- Nem tudom.-mosolygott.

- Nekem van egy sejtésem.-vigyorgott Harry.-Biztosan rájött a kangörcs.-nevetett.-Akkor szokott ilyen lenni.

- Kussolj! -nevetett Zayn is.

- De azt hittem, hogy ezt már te is tudod.-vigyorgott rám a kis fürtös.

- Pofa be Harold!!!! -nevetett Zayn.

- Igazam van.-vigyorgott Harry.-Ha nem lenne, nem ,,kiabálna".

- Fhúúú, de meghalsz! -sziszegte Zayn a fogai közt, majd felpattant mögülem, és Harrynek iramodott.
Miközben a két srác a földön ,,birkózott", megérkezett Niall is.
- Kicsi a rakáááááás!!!!! -ismét elordította magát, majd rávetette magát Zayn hátára, aki Harry felett támaszkodott.
Ezek után Benék is csatlakoztak a fiúkhoz, így a hat ,,érettnek" mondott, amúgy gyerekes, 18-21 éves fiú egymás hegyén-hátán kötött ki.

Miután mindenki ,,megvert" mindenkit, a fiúk visszaültek hozzánk, és elkezdtük a játékot. 
- Harry! Felelsz vagy mersz? -kérdezte tőle Louis.

- Felelek.-válaszolt Harry.

- Rendben. Lássuk csak.... Nem akarok összeugrasztani senkit-senkivel, de ezt muszáj lesz megkérdeznem, és jó lenne már megbeszélni a dolgot....-kezdte Louis.

- Sejtem hova akarsz kilyukadni....-sóhajtott egyet Harry.

- Szóval mit érzel Répa iránt?
Na ne! Ezt nem akarom. Ebből még baj lesz.
Ahogy Louis feltette kérdését Harrynek, rögtön a mögöttem ülő fiúra néztem, de ő nem csinált semmit, csak várta Harry válaszát.
- Ezt nem kéne.-szólaltam fel.

- Igaza van Louisnak.-szólalt meg mögöttem Zayn.-Tényleg meg kellene beszélnünk végre normálisan is. Nem, Harry?
- De.-mondta a srác halkan, majd pár másodperces szünet után ismét megszólalt.-Mint azt ahogy mindenki tudja, szeretem Sandrát.-ahogy ezt Harry kimondta, Zayn kezei, amik a combjaimon pihentek, ökölbe szorultak, majd szorosan magához húzott.-És igen...valóban odáig vagyok érte, hiszen gyönyörű lány, és még kedves is, de nagy is a szája.-halvány mosoly ült ki arcára.-Viszont most már nem érezek iránta olyan erős köteléket, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt.-itt Zayn kezei ellazultak, és éreztem, hogy meredt izmai elernyednek.-Az egyik ok, amiért ez bekövetkezett, az Sára. Valahogy ha vele vagyok, akkor elfelejtek mindent, és csak rá tudok koncentrálni. A második, és egyben a legfőbb ok, az Sandra való kapcsolata Zaynnel. Látszik, hogy szerelmesek vagytok egymásba, és ez ellen nem tudok, se én, se más mit tenni.-nézett ránk.-Nem mintha akarnék, hisz Zayn az egyik legjobb haverom, és ő nekem nagyon fontos. Fontos, hogy barátok legyünk. Azt nem mondom, hogy 100%-ig elfelejtettem Sandrát, mert ez nem így van, de már jó úton haladok. Már nem akadok ki, ha látom őket ölelkezni, csókolózni stb. Szóval Zayn, nem kell izgulnod.-mosolygott Zaynre.

- Ezt szerintem mi már megbeszéltük.-mosolygott rá vissza Zayn.
Kicsit megnyugodtam, miután Harry befejezte mondanivalóját. Nagyon örültem annak, hogy most már kezd elfelejteni. Jó, persze az jól esett, hogy két srác is belém van zúgva, de szerintem minden lány örülne ennek, főleg, ha a lány Directioner, a fiúk pedig 1D tagok lennének. De ez így jó. Most már nem kell ,,bujkálnunk" Harry elől, és nem kell magam azon rágnom, hogy mi van, ha meglát minket.

41.rész - Vigyázz, lépcső!!

Sziasztok! :) Meghoztam az 50. részt is :). Eddig két ember mondta azt, hogy ne töröljem a blogomat. Részben örülök is neki, mert tudom, hogy valaki olvassa és szereti, de picit szomorú is vagyok, mert azt hittem, hogy kicsit többen fogtok írni, de nem :/. Ennek ellenére itt van a következő rész is.

 

Gyorsan beszálltunk az autóba, amivel jöttünk, és máris indultunk hazafelé.

Valahogy nagyon nem éreztem jól magam, amit a többiek is észrevettek.

- Minden oké? -kérdezte Zayn.

- Persze. Miért?

- Elég sápadt vagy.-simogatta meg az arcom.

- Egy kicsit furcsán érzem magam....

- Mi a baj? -kérdezte Liam.

- Szédülök egy kicsit, meg hányingerem van.

- Akkor menjünk el a dokihoz.-mondta Zayn.

- Áh! Dehogy! Alszok egyet, és utána minden oké lesz.-mosolyogtam.

- Rendben. De ígérd meg, hogy ha holnap is így fogsz kinézni, akkor elmész az orvoshoz.

- Oké. Megígérem.-mosolyogtam és megcsókoltam.

...

Mikor hazaértünk, Cher és Bence épp a nappaliban tévéztek. Leültünk melléjük és beszélgettünk.

-  Na, mi volt? -kérdezte Bence.

- Elmondtuk a nagyvilágnak, hogy kik a lányok.-mondta Niall.

- És mit szóltak a Directionerek? -Cher.

- Én rosszabbra számítottam.-picit felnevettem.

- Ja, én is.-bólogatott Kathy.-Tök aranyosak voltak.

- Ja-ja!

- És történt még valami érdekes dolog? -Bence.

- Nem igazán.-Kathy.

- Találkoztunk Nathan Sykes-sal.-mondtam.

- Ja, tényleg.-Kathy.

- A The Wanted-os Nathan-nel? -kérdezte Cher.

- Igen. Vele.

- És puszil! -mondta Liam Chernek.

- De rég láttam már őket.

- Megbeszéltük, hogy még találkozunk velük, úgyhogy majd te is jössz.-kacsintottam a lányra.

- Már alig várom.-mosolygott.

- Na, de én most inkább felmennék pihenni.-mondtam, miközben felálltam Zayn és Ben mellől.

- Valami baj van? -kérdezte Cher.

- Csak picit rosszul érzem magam.-mondtam, majd elindultam felfelé.

- Én meg átöltözök.-mondta Zayn, és utánam jött.

Mikor felértünk, én gyorsan bementem a fürdőbe, lemostam a sminkem, majd én is átöltöztem kényelmesebb ruhába, és lefeküdtem. Miután Zayn is átöltözött, leült az ágyszélére, és csak nézett.
- Most mi van? -nevettem.

- Semmi.-mosolygott.

- Akkor miért bámulsz?

- Csak jó rád nézni.

- Szeretlek! -mosolyogtam.

- Én is téged. Na de most inkább hagylak pihenni. Ha valami baj van, csak sikíts, vagy csörgess meg. Lent leszek a nappaliban, vagy kint az udvaron.

- Oké.

- Ne hozzak fel valamit? Nem vagy szomjas vagy valami?

- Nem.

- Nem kell semmi?

- Nem, köszi.

- Biztos?

- Hát... ha már így kérdezed, akkor adhatnál valamit ide.-mutattam a számra.

- Azonnal.-mosolygott, majd gyengéden megcsókolt.

- Már nem is vagyok rosszul.-mosolyogtam.

- Attól még aludj egy kicsit.

- Igazából nem is szeretnék aludni. Nem is vagyok álmos.

- Akkor mit szeretnél csinálni? -kérdezte.

- Nem tudom... Mindegy.

- Nem megyünk le a többiekhez?

- Ha szeretnéd lemehetünk.

- Akkor gyere! -nyújtotta kezét, majd felhúzott az ágyból.

Előre engedett, én pedig az ajtó felé vettem az irányt. Már nyitottam volna ki az ajtót, mikor is Zayn hátulról átkarolt, és magához rántott.
- Ugye tudod, hogy megbolondítasz? -suttogta a fülembe, és elkezdte csókolgatni a nyakam.

- Zayn...-suttogtam.

- Hm? -morogta a nyakamba, amitől teljesen kirázott a hideg.

- Azt mondtad, hogy leszeretnél menni a többiekhez.

- De annyira gyönyörű vagy. Nem tehetek róla, hogy akarlak.

- De most ne. Inkább gyere! -fordultam vele szembe

- Szóval te megint nem szeretnéd.-sóhajtott egy nagyot, és összekulcsolta a kezünket, és azt bámulta.-Velem van valami baj? Valamit rosszul csinálok?

- Dehogyis! -simogattam meg jobb kezemmel az arcát.-Veled nincs semmi baj.-biztatóan rámosolyogtam.-Nagyon is jól végzed olyankor a dolgod.-kuncogtam.

- Akkor mi a baj? -nézett fel rám.

- Most mindenki itthon van. Mindenki lent van.

- És az miért baj?

- Mert bármikor ránk nyithatnak, vagy bármit meghallhatnak. Azt meg nem szeretném, mert akkor megint rajtunk fognak lovagolni.-nem tudom, hogy miért, de éreztem, hogy elpirulok.

- Ez azt jelenti, hogy te is szeretnéd? -elővette rossz fiús mosolyát, amit annyira imádok.

- Ne nézz így rám! -nevettem, miközben elfordítottam a fejem, hogy ne tudjon a szemembe nézni.

- Válaszolj! -maga felé fordította a fejem, és csak vigyorgott rám.

- Igen.-suttogtam, miközben az inge gombjával babráltam.

- Rossz vagy.-vigyorgott tovább, majd megcsókolt.

- Inkább fogd be, és menjünk le! -mondtam, majd ismét az ajtó felé fordultam.
Ahogy kiléptem a folyosóra, Zayn ismét elkapta a derekam, és megint magához húzott.
- Zayn! Ne már! -nevettem.

- Nem csinálok semmit. Csak megölellek.-morogta mély hangján a hátam mögül.

- Menjetek szobára! -jött fel nevetve a lépcsőn Lou.

- Fogd be Tomlinson! -nevettem.

- Hova mész? -kérdezte Zayn, miközben még mindig ölelt.

- A fürdőbe. Ti nem akartok lejönni hozzánk? Pont most akarunk játszani valamit.

- Oda indultunk.-válaszoltam.

- Mit játszunk? -kérdezte Zayn.

- Szerintem felelsz vagy merszezünk.

- Megyünk? -néztem át a vállam felett Zaynre.

- Menjünk.

- Na én megyek, mert mindjárt elfolyok.-közölte velünk Lou.

- Kössz, hogy bejelentetted! -Zayn.

- Máskor is! -mondta Louis, majd már be is csapta egy nagy lendülettel a wc ajtaját.

- Akkor megyünk? -kérdeztem.

- Aha.-válaszolt.

- Akkor gyerünk.

- Na hajrá!

- Nem akarsz elengedni? -nevettem.

- Hát nem.

- És akkor hogy akarunk lejutni?

- Gondolom a lépcsőn.-nevetett.

- De ha közben ölelsz, akkor lefogunk zúgni a lépcsőn.

- Nem fogunk.

- De, lefogunk.

- Vigyázok rád, ne parázz!

- Ha te mondod...-mondtam, majd elindultunk a lépcső felé.
Mikor a lépcső legfelső fokához értünk, egy pillanatra megtorpantam.
- Itt halunk meg.-meredten néztem le a lépcső aljára.

- Dehogy halunk, butus.-nevetett.

- Ti még mindig itt vagytok? -jött ki a fürdőből Louis.

- Louis! Hívd a mentőket! -néztem a srácra.

- Minek? -nézett rám, azzal az értelmes tekintetével.

- Mert most fogok meghalni.

- Attól fél, hogy ha így megyünk le, akkor leesünk a lépcsőn.-mondta Zayn Louisnak, mert láthatóan Lou nem értette, hogy mi van.

- Na majd én lemegyek a lépcső aljára, és ha már esni készülsz, majd elkaplak.-mondta Lou és már ment is le a lépcső aljára.-Na! -dörzsölte össze a tenyerét.-Gyertek a papihoz! -gügyögve széttárta a két kezét, és leguggolt.

- Na gyerünk! -mondta Zayn, és óvatosan a lépcső felé tolt.

- Meghalunk! -suttogtam.

- Nyugi már! -nevetett Zayn.-Erősen tartalak, és még Louis is vigyáz ránk.

- Ne félj répa! -mondta Louis.
Nagyon féltem. De tényleg. Nem tudom, hogy miért, de féltem. Tök felesleges volt amúgy, hiszen erős, izmos karok fogtak közre, és még Louis is figyelt ránk.
Mikor már a lépcső felénél voltunk, valahogy elvesztettem az egyensúlyérzékemet, és majdnem leestem a lépcsőn, minek hatására egy kicsit felsikítottam. Mikor már dőltem előre, Louis rögtön felpattant, és már szaladt volna fel hozzánk, de látta, hogy Zayn még erősebben szorított magához, ezért hátrébb lépett.
 - Istenem! Istenem! Istenem! Istenem...-gyorsan Zayn kezeihez kaptam, amik erősen szorítottak magához.

- Ne izgulj! Nem lesz baj! Vigyázok rád.-suttogta a fülembe, és éreztem is, meg hallottam is, hogy ő is gyorsabban szedte a levegőt.
Ahogy haladtunk tovább a lépcsőn, Zayn végig próbált nyugtatni, mert folyamatosan azt suttogta, hogy ne féljek, nem lesz bajom, vigyáz rám stb...

40.rész - Egy kis csipkelődés.

Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt is :). Szerintem holnap (de lehet, hogy még ma) felrakom azt a részt is, amit (szerintem) már sokan vártatok, ez pedig a +18-as rész lesz :D. Remélem, hogy ez is tetszett :). Véleményeket kérhetnék? Mert ha 1-2 embernél többen nem írtok, akkor lehet, hogy abbahagyom az egészet, mert így nekem azt jelzitek ezzel, hogy nem olvassátok annyian, és hogy rossz a blog :/. Szóval, ha most is csak 1-2 komment lesz, akkor szerintem törlöm a blogot.

 

Egyszer csak megérkezett Kathy is.
- Itt a kávéd, te terhes asszony! -nyomta a kezembe a poharat.

- Köszi. És mondtam, már hogy nem vagyok terhes!! -nevettem.

- Minden terhes nő ezt mondja az elején...

- Édes Istenem! -fogtam a fejem.-Ja amúgy, Nathan, ő itt a legjobb barátnőm Kathy. Kathy, ő itt Nathan Sykes.

- Tudok róla.-mosolygott a lány.-Örülök, hogy találkoztunk.

- Én is.-mosolygott Nath.-Amúgy mi volt ez a ,,terhes asszony" dolog?

- Kathy szerint terhes vagyok, de amúgy nem. Csak egy kis gyomorrontás lehet vagy valami ilyesmi.

- Ja értem.-mosolyott.-Jobbulást.

- Köszi.-mosolyogtam én is, majd belekortyoltam a kávémba.

- Sykes! Ne csajozz! -szólalt meg mögöttünk Harry.

- Főleg ne a mi csajainkkal! -nevetett Lou.

- Nem csajozok, nyugi.-mosolygott Nath.

- Rég találkoztunk haver.-mondta Niall a srácnak, majd lekezeltek egymással.

- Ja. Eléggé.-bólogatott Nath.
Míg a fiúk kezet fogtak egymással, Zayn odajött hozzám, és gyengéden megcsókolt, majd Nathan-hez fordult, hogy ő is köszönjön a fiúnak.
- Nem mondod, hogy együtt vagytok?! -csodálkozott Nath.

- De.-mosolyogtam.

- Egy ilyen lány, mint te-fordult felém.-hogy jöhetett össze egy olyannal, mint ez itt mellettem? -viccelődött.

- Óóóó!!! Hogy a villamos szabná rád a rövidnadrágot, teeee!! -nevetett Zayn, amitől mindenki elkezdett nevetni, majd a két fiú ,,összeverekedett", persze csak viccelődésképpen.

- Jól van na.-nevetett.-Tudod, hogy csak vicceltem.-picit komolyabban kezdett mosolyogni.-Szép kislány vagy, ne aggódj! -ismét elkezdett nevetni.

- Trolololololoooooooo!!! -kiáltott fel nevetve Harry.

- Ekkora gyökeret! -nevetett Zayn is, mert tudta, hogy Nathan csak viccel.-Látod kicsim?! Ne barátkozz vele, mert csak szemétkedni tud.-jött mellém Zayn, és átkarolta a derekam.

- Nem, amúgy nem vagyok ilyen, csak már nagyon régen láttuk egymást, és be kell pótolni az elmaradt szívatásokat.

- De bakker! Engem folyamatosan csak offolgatsz.-nevetett Zayn.

- Na jó! Tényleg gratulálok, haver! Örülök, hogy találtál magadnak egy lányt, aki nem csak gyönyörű-mosolygott rám a srác-de még okos és kedves is.

- Kösz, haver! -mosolygott Zayn.

- Ugye, hogy tudok kedves is lenni?! -vigyorgott Nath.

- Ja...-mosolygott Zayn.

- Na, de most már kedves voltam veled, úgyhogy innentől kezdve folytathatom a szívatást, ugye? -vigyorgott tovább.

- Nem!!! -vágta rá rögtön Zayn.

- De most miért?

- Mert amúgy nem engem dicsértél meg, hanem nagyrészt Sandrát. 

- Oké. Leállok.-nevetett a srác.

- Ma valahogy nagyon fel vagy pörögve.-nevetett Liam.

- Az unalom... Na meg Jay-ékkel már nem merek szívózni.

- Mert? -kérdezte Kathy.

- Megfenyegettek, hogy kidobálják a sapkáimat.-nevetett.

- Van eszük...-nevetett Harry.

Párpercet még beszélgettünk a sráccal, majd már mennie kellett. Megbeszéltük, hogy még találkozunk és csinálunk valami közös programot, ahová majd a többiek is jönnek.
Miközben haladtunk a folyosón, megállított minket még egy riporter, és egy rövid interjút neki is adtak a srácok.
- Úgy hallottuk, hogy már nem csak 5 tagja van a 1D-nek, hanem 8. Mármint a lányokkal együtt. Ez igaz? -kérdezte a fiatal férfi.

- Igen.-mosolygott Liam.

- És mióta tart a nagy szerelem?

- Kathy és én lassan két hónapja leszünk együtt.

- Sandra és én pedig nemsokára három hónapja.-mosolygott rám Zayn.

- És ki a szerencsés harmadik? 

- Sandra unokatesója.-mondta Harry.-De még csak ismerkedünk.

- Olyan pletykák is felmerültek, hogy valaki összeköltözött valakivel. Ebből mi igaz?

- Én és bátyám költöztünk át a fiúkhoz egy kis időre.-válaszoltam.

- Szóval ez csak átmeneti dolog?

- Igen.

- És nem is tervezitek, hogy csak ketten éljetek egy fedél alatt?

- Eddig még nem beszéltünk róla, bár én benne lennék.-mosolygott Zayn.

- Jó, mert én is.-nevettem.

- És milyen hat fiúval együtt élni? -kérdezte tőlem a férfi.-Nem zűrösek? Vannak viták? Sokat kell utánuk takarítani? Mindent tudni szeretnénk! -nevetett.

- Átlagosnak nem átlagos.-nevettem.-Szerencsére a veszekedések nem jellemzőek sem rám, sem a fiúkra. Persze vannak félreértések, amik aztán kisebb vitákhoz vezetnek, de páróránál tovább sosem haragszunk egymásra. Mindig mennek a csipkelődések, főleg köztem és Louis közt. -mosolyogtam Louisra.-Például ma reggel is végigkergettem az egész házon, mert eldugta a hajvasalóm, de aztán ős is vasalta ki vele a hajam.-nevettem.

- Akkor mondhatni, hogy őt jobban szereted, mint a többi fiút?

- Nem. Mind az öt fiút ugyanúgy szeretem. Persze Zaynt picit jobban.-mosolyogtam.-Csak Louis valahogy olyan mint én. Mindig pörög, kicsit bolond, lehet vele komoly dolgokról is beszélgetni, ugyanakkor minden hülyeségben benne van, és hatalmas szíve van. Nekem ők olyanok, mintha ők is a tesóim lennének.

- És ti fiúk, hogy viszonyultok Sandrához? Mit szóltatok, amikor kiderült, hogy hozzátok költözik?

- Nagyon örültünk neki.-mosolygott Harry.

- Igen. Hozott valami színt az életünkbe.-mosolygott Niall.-Ugyanúgy, mint Kathy.

- Répa mellett ő is a húgunk.-mondta Lou.

- Répa? Ki az a répa?

- Sandra.-nevetett Zayn.

- Bizony. Ő az én répám.-mellém lépett Lou, és összeborzolta a hajam.

- A MI répánk! -Harry.

- Az ÉN répám, oké?! -húzott magához Zayn.

39. rész - Nathan.

Hali! :) Meghoztam az újabb részt :) Vélemények? :)

Ja és a +18-as részről csak annyit, hogy mivel sokan örülnétek neki, ezért olyan is lesz :D Már dolgozom rajta, de azt még nem most fogjátok látni :D
Ui.: bocsi, ha lapos, és rövid lett... :S

 

Már épp kiakartunk lépni az ajtón, amikor Jake jött velünk szembe.
- Szia Jake! -köszönt neki Harry.

- Sziasztok! -köszönt vissza.-Még lenne egy kis dolgotok fiúk.

- És mi? -Zayn.

- A kint szobrozó rajongókkal is foglalkoznotok kellene. Jó lenne, ha kiosztanátok pár aláírást meg képet, aztán meg indulhatunk is haza, ha gondoljátok.

- Oké.-mondták egyszerre.

- Lányok, szerintem várjátok meg bent a fiúkat, mert kint szakad az eső. Vagy inkább beültök a kocsiba? -kérdezte tőlem és Kathytől Jake.

- Szerintem maradjunk bent.-nézett rám barátnőm.

- Szerintem is.-helyeseltem.

- Rendben. Akkor üljetek le az előtérben, fiúk ti meg gyertek velem.-mondta Jake.

Zayn még megcsókolt, majd lementek a rajongókhoz, mi pedig leültünk Kathyvel az előtérben lévő kanapéra, ahogy azt Jake javasolta. Pár másodperc múlva a rajongók már sikoltoztak is.
- Leértek.-mosolygott Kathy.

- Le.-nevettem.
Pár másodpercig csendben ültünk egymás mellett, majd én törtem meg a csendet.
- Hogy halad a tánc?

- Szerencsére nagyon jól.-mosolygott.-Gyorsan tanulnak.

- Na, akkor jó.-mosolyogtam én is.

- Csak hiányzol.

- Lassan én is visszamegyek.

- Mikor?

- Szerintem már a következő próbán én is ott leszek.

- Az giga-mega jó lenne.-csillant fel a szeme.

- Ja.-mosolyogtam.

- Valami baj van? -kérdezte komolyabban.

- Nincs. Miért?

- Csak mert olyan furcsa vagy.-ráncolta össze a homlokát.

- Csak fáradt vagyok, kicsit émelygek, meg néha-néha megszédülök.

- Terhes vagy.-nevetett.

- Csakis.-nevettem én is.

- De most komolyan! Sosem tudhatod.

- Kathy! Nem vagyok terhes.

- Védekeztetek Zaynnel?

- Kathy! -nevettem.-Persze.

- Akkor véletlenül becsúszott egy kisgyerek.

- Nem csúszott be semmi!

- Azt azért nem mondanám....-vigyorgott.

- Ekkora bolondot, te Úr Isten! -nevettem.

- Na jó! Inkább hozok valami kávét, hátha jobban leszel tőle.

- Imádlak.

- Tudom.-vigyorgott.

Miközben vártam Kathyt, hogy megérkezzen a kávémmal, egy férfihang ütötte meg a fülemet.
- Szia! Bocsi! Leülhetek? -kérdezte az illető.
Oldalra néztem és egyszerűen nem hittem a szememnek....

- Szia! Öööö... Persze.-mondtam picit zavarodottan.

- Köszi.-mosolygott a fiú.-Hogy hívnak?

- Sandra... Sandra Good.

- Nagyon örülök. Az én nevem Nathan Sykes.

- Igen. Tudom, hogy ki vagy.-mosolyogtam.-Én is The Wanted fan vagyok.

- Na, király! -mosolygott.-És mit csinálsz itt egyedül?

- Várom a barátnőmet, meg még pár srácot. És te?

- Mi interjúra jöttünk.

- A többiek is itt vannak?

- Persze.-mosolygott.

- Csúcs.-nevettem.-És mikor kezdődik az interjútok?

- Nem sokára, csak még meg kell várnunk a One Direction-t, hogy végezzenek.

- Ők most végeztek. Már a rajongóknál vannak.

- Csak nem követed őket? -nevetett.

- Nem, dehogy.-mosolyogtam.

- Akkor honnan tudod, hogy lent vannak?

- Őket (is) várom, meg ha kinézel az ablakon, akkor láthatod őket.

- Velük vagy?

- Aham.

- Barát?

- Olyasmi.-mosolyogtam.

- Hát igen... A szép lányok rájuk buknak.-vigyorgott.

- Ti sem panaszkodhattok! És köszönöm.

- Az is igaz.-nevetett.

 

Olvasd PLS!! :)♥

Sziasztok! Most csak azért írok, hogy elmondjam nektek, hogy van egy újabb, 3. blogom is :) Ez is One Direction-ös természetesen és ez is inkább Zaynnel foglalkozik. :) Szóval, ha van kedvetek, akkor kukkantsatok be, és írjatok komit, légyszí' :)♥ http://my-world-is-one-direction.blogspot.hu/

Ui.: A héten hozom erre a blogra az új részt :)

38.rész - Az interjú(k)

Sziasztok! :) Bocsi, hogy megint késtem egy kicsit, csak anyum nagytakarítást rendezett a hétvégén, és engem is befogott -.-... De most már minden okés, úgyhogy itt a legújabb rész is:) Ja és bocsi, ha lapos lett.. :S

A folyosó végén balra volt egy szoba. A szobában volt egy kanapé, az előtt, pedig egy szék, a kettő között pedig egy kis asztal, amin mindenféle nassolni valók voltak, meg üdítők.
- A riporterhölgy nemsokára itt lesz. Addig helyezzétek magatokat kényelembe.-mutatott Kristin a kanapéra.-Nekem még van egy kis dolgom. Ha szükségetek lesz valamire, akkor a földszinten megtaláltok.

- Rendben. Köszönjük.-mondta Liam, majd a nő magunkra hagyott, mi pedig a kanapén ülve vártuk a riporternőt.

Szerencsére nem kellett valami sokáig várnunk. Mikor megérkezett a nő picit meglepődött, hogy a srácokkal van két ismeretlen lány is.
Nem is volt idős a nő. Olyan 30 körüli lehetett....
- Sziasztok fiúk/lányok! Az én nevem Sarah Davis, és ha lehet, akkor tegeződjünk.-mosolygott a fiatal nő.

- Szia Sarah! -köszöntünk kórusban.

- Nos, akkor vágjunk is bele! -mosolygott.- Szemtelenül fiatalok vagytok, felháborítóan jóképűek, hatalmas sikereket értek el, és lányok milliói rajongnak értetek. Hogy bírjátok ezt az egész hírnév dolgot? -tette fel első kérdését a riporter.

- Szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy imádjuk ezt az egész dolgot, ami körülöttünk van.-kezdte Liam.-Igaz, hogy az elején elég furcsa volt, hogy lányok hada követ minket, és figyelik minden lépésünket, sőt még a lélegzet vételünket is -nevetett.- Meg az az irtózatosan sok kiabálás, ami körbe vett minket a legelső koncertjeinken, de mára már megszoktuk. Szeretjük a munkánkat. Igaz, hogy kifáraszt minket, de örömmel csináljuk ezt. És nem is munkaként fogjuk fel, hanem inkább úgy, mint egy hatalmas, eszméletlen jó bulit.

- Pontosan! -bólogattak a srácok.

- Elég sokat küzdöttetek, mire idáig eljutottatok. Szerintetek megérte? -kérdezte Sarah.

- Abszolút! -mondta Louis.-De igazából semmire sem mentünk volna Simon nélkül, aki ugye az X-Faktoros mentorunk volt, Nicol nélkül, aki kimondta hogy egy csapat leszünk, na meg természetesen a lányaink nélkül sem.-mosolygott Louis.

- A ti lányaitok? Ezt hogy kell érteni?

- Magunk közt így hívjuk a Directioner lányokat.-mosolygott Harry.

- És innen is üzennénk nekik, hogy nagyon szeretjük őket, és köszönjük, hogy mindig mellettünk állnak! -Niall.

- Pontosan.-Zayn.

- Ha már itt tartunk! Mondjuk neked, Zayn ki a fontosabb: Megan Fox, vagy egy rajongó, akit még nem is ismersz? -nézett Zaynre a nő.

- Egyértelmű, hogy egy rajongó.-mosolyogva nézett rám barátom.

- Hoppá-hoppá! -vigyorgott Sarah.-Mi volt ez a nagy vigyor Zayn?

- Én nem vigyorogtam.-nevetett Zayn.

- Hát persze...-mosolygott Sarah.

- Tényleg nem. Csak Sandrára pillantottam.

- Szóval téged Sandrának hívnak.-mosolygott rám a nő.

- Igen. Sandra Goodnak.-válaszoltam.

- Nagyon örül Sandra. És téged, hogy hívnak? -nézett barátnőmre.

- Kathy Smith-nek.-mosolygott a lány.

Még volt pár kérdése a srácokhoz, mint például új lemez, klip, turné, mik a terveik a közeljövőben, aztán rátértünk a lényegre.
- Na és, mi a helyzet a lányokkal?

- Szeretjük őket.-nevetett Harry.

- Haha! Humor Harold! -nevetett Sarah is.-Nem úgy értettem. Kinek van barátnője, menyasszonya, felesége stb.

- A menyasszony-feleség dologhoz még kicsit fiatalok vagyunk.-Niall.

- Annyira nem.-mosolygott a nő.-Szóval...? Ki szabad és ki nem? Menjünk sorba. Kezdjük veled Niall.

- Nekem jelenleg nincs senkim.-válaszolta a srác.

- Én is szabad vagyok.-Louis.

- Nekem alakulgat valami.-mosolygott Harry, majd rám nézett.

- Nekem, most van valakim.-mosolygott Liam.

- Naaa! Gratulálok! -mosolygott Sarah.-És ki a szerencsés lány?

- Kathy.-nézett a lányra, majd megfogták egymás kezét.

- Valahogy éreztem, hogy a lányok nem csak a barátaitok.-mosolygott a nő.-Na és mi van veled, Zayn?

- Engem is eltalált Ámor nyila.-mosolygott barátom.

- Neked is gratulálok. Ezek szerint Kathy és Liam, Harry és Sandra, és a te barátnődet hogy hívják Zayn?

- Sandra velem van, nem Harryvel.-mosolygott a srác, de lehetett rajta látni, hogy kicsit feszült lett, hogy Harryvel ''hoztak'' össze.

- Oh! Bocsánat! Csak azt hittem, hogy Harryvel van Sandra, mert Harry nagyon mosolygott Sandrára az előbb, amikor rákerült a sor.

- Igen, mert Sandra unokatestvére érdekel engem és csak úgy ránéztem.-mondta Harry.

- Most már értem. És a te ''barátnődet'' hogy hívják?

- Azt inkább még nem szeretném elmondani.-mosolygott Harry.-Legyen annyi elég egyenlőre, hogy Sandra rokonságába tartozik.

- Rendben. És ki mióta van együtt a párjával?

- Mi lassan két hónapja.-Liam.

- Mi meg már két hónapja.-mosolygott Zayn, és kezét a combomra helyezte.

- Tényleg teljes szívemből örülök nektek srácok.-mosolygott.-Remélem, hogy még sokáig együtt maradtok, és, hogy neked, Harry sikerül megszerezni a lányt.

- Köszönjük.-mondtuk kórusban.

- Remélem, hogy még találkozunk.-állt fel Sarah a székből.

- Mi is.-mondtuk, és mi is felálltunk a helyünkről.

- Sziasztok! -elköszönt, majd kilépett a szobából.