32.rész - Harry szemszöge és Sára érkezése.

 Hahó! :) Meghoztam a 32. részt, ahol már van egy kis kevés *Harry szemszöge* is, de majd még lesznek ilyenek:) Kértétek, hogy írjak hosszabbakat... hát tessék:D... itt van egy hosszú rész:D Mit szóltok hozzá? :) komikat kérek, mert csak akkor írom a következő részt :)

 

Este nem aludtam valami jól. Kb félóránként felébredtem, mert valami nem hagyott nyugodni. Nem gondolkoztam semmin, egyáltalán nem járt az agyam, de mégsem tudtam elaludni. Mikor már meguntam az egy helyben fekvést, olyan hajnali 3 lehetett... Óvatosan kihámoztam magam Zayn kezei közül, hogy nehogy felébredjen. Felvettem az egyik belebújós pulcsiját, mert az volt a legközelebb hozzám és nem akartam nagyon kutatni, nehogy felébredjen. Előkerestem a telefonomat és a fülhallgatómat, majd kimentem az udvarra. Amikor kiléptem az ajtón, nagyon meglepődtem, mert egyáltalán nem volt hideg. Sőt, inkább meleg volt, ami itt Londonban elég furcsa, mert ugyebár sokat esik az eső. Leültem a hintaágyra, bedugtam a fülhallgatót és bekapcsoltam egy kis zenét. Justin Bieber - Boyfriend című számára esett a választásom. Igaz, hogy nem kedvelem annyira a srácot, de ez a száma tényleg jó. És amúgy, hogy őszinte legyek, nem is olyan rossz fej srác, mint amilyennek hittem. Jó az is igaz, hogy még nem beszéltem vele valami sokat, de eddig jó úton van, hogy megkedveljem... persze csak mint barátot vagy embert....
Miközben hallgattam a zenét, ismét elgondolkoztam Sárán és Harryn. Nagyon szeretném, hogy összejöjjenek és nem csak azért, hogy Harry szálljon már le rólam, hanem, mert így neki is jobb lenne és ő is boldog lenne, na meg persze Sárának is valóra válna egy álma.
Egyszer csak megláttam egy sötét körvonalat, amint épp felém tart. Nem tudtam, hogy ki az, mert koromsötét volt. Ahogy egyre közelebb jött az illető, felismertem. Zayn volt az.
- Hát te? Mit keresel itt? -kérdeztem, miközben egyre közelebb lépett hozzám.

- Ezt én is kérdezhetném tőled.-komás arcára halvány mosolyt biggyesztett, miközben megdörzsölte a szemét.

- Nem tudtam aludni és inkább kijöttem.

- Én meg észrevettem, hogy nem vagy mellettem és a keresésedre indultam.-leült mellém a hintaágyra, majd adott egy puszit. Én gyorsan felhúztam a lábaimat, megöleltem az egyik kezét és a fejemet a vállára hajtottam.
Elég sokáig csak csendben ültünk egymásmellet. Egyszer csak meghallottam a fülemben a One Thing-et. Felnéztem Zaynre, aki épp ásított egyet és a nagy ásítás közbe kérdezte:
- Mi van? Mit mosolyogsz?

- Shot me out of the sky You're my kryptonite You keep making me weak Yeah, frozen and can't breathe.-kezdtem énekelni Harry részét.

- Some things gotta give now Cause I'm dying just to make you see That I need you here with me now Cause you've got that one thing.-folytatta a saját részével.
Elkezdtünk nevetni, majd ő adott egy puszit a homlokomra, én pedig folytattam tovább a dalt. A dal közben Zayn végig engem figyelt és széles mosoly ült ki arcára.
- Gyönyörű hangod van.-mondta a szám végén.

- Óóóó nagyon.-nevettem.

- Nem, de most tényleg. Nem viccelek. Tényleg jó hangod van.

- Ezt csak azért mondod, mert a barátnőd vagyok.-mosolyogtam.

- Ez nem igaz. Minden viccet félretéve, tényleg szép hangod van. Tanultál valahol énekelni?

- Nem. Csak szeretek énekelni és a szobámban elég sokszor szoktam.-nevettem.
Még beszélgettünk erről az énekléses dologról és amikor már észbe kaptunk fél hat volt.
- Nem akarunk még egy kicsit ledőlni? Már fél hat van és azért valamit jó lenne aludni. Meg rajtad is látom, hogy mindjárt bealszol.-mosolyogtam és adtam az arcára egy puszit.

- Nem ellenkezek.-mondta és vissza bementünk a szobába és még lefeküdtünk egy kicsit.
Igaz, hogy nem aludtunk valami sokat, mert 7-kor már kelnünk kellett....

*Harry szemszöge*

Nem tudom, hogy mi van velem.... Össze vagyok zavarodva..... Folyton csak Sandrán jár az eszem. Mindig hallom a hangját a fejemben, hallom a nevetését, látom az arcát, érzem az illatát... egyszerűen szeretem és nem tudom kiverni a fejemből. Örülök, hogy együtt van Zaynnel, mert így mind a ketten boldogok és ez fontos nekem, mivel szeretem mind a kettőjüket.-Na ez most egy kicsit buzisan hangzott Zaynnel szemben, de mindegy.-Csak azt bánom, hogy mindennap látom őket. Mindig látom, hogy hogy csókolják egymást, hogy ölelgetik egymást és hogy milyen jól elvannak együtt.... Bárcsak én lehetnék Zayn helyében...!
Ma, amikor volt ez a költözéses s amikor jöttünk haza, Sandrának hirtelen megfájdult a bokája olyannyira, hogy rálépni sem bírt. Zayn rögtön az ölébe vette és így hozta egészen hazáig. Aztán, amikor a ház elé értünk... na hát, akkor éreztem igazán rosszul magam.:
 - Várj Zayn! Majd én kinyitom.-szólt Niall és az ajtó felé ment, majd kinyitotta azt.

- Olyanok vagyunk, mint a friss házasok.-nevetett Sandra.

- Miért? -kérdezte Zayn.

- Hát, mert az öledben viszel be az ,,új'' közös házunkba.-válaszolt Sandra.

- És még nem is vagy a menyasszonyom sem.-nevetett Zayn.

- Még? Miért az leszek? -kérdezte Sandra.

- Hát én szeretném, ha az lennél majd egyszer.-mosolygott Zayn, majd megcsókolta Sandrát.
Ahogy ezt Zayn kimondta, egy pici harag gyűlt össze bennem. Nem miattuk, hanem a szituáció miatt. Miért pont akkor kellett mögöttük állnom? Miért kellett ezt hallanom? Nem szenvedek így is eleget?

- Nem korai még erről beszélni? -szólaltam meg picit idegesen, majd kikerültem őket és bementem a házba.
Gyorsan ledobtam a kabátom, és a cipőmet, miközben a többiek bementek a nappaliba, de nekem semmi kedvem nem volt ott jó pofizni mindenkinek. Inkább fogtam magam és szó nélkül elindultam felfelé a lépcsőn. Sandra utánam szólt, hogy hova megyek, de nem akartam neki válaszolni.  felmentem a szobámba, befeküdtem az ágyamba és csak gondolkoztam.
Miközben gondolkoztam, valaki kopogott az ajtómon.
- Gyere! -szóltam az illetőnek.

- Bejöhetek? -dugta be a fejét Sandra a szobámba.

- Persze.-mondtam picit talán mogorván.-Ülj le.-mutattam az ágyamra.

- Mi a baj? -kérdezte.

- Semmi.-válaszoltam, miközben a telefonomat piszkáltam.

- Nekem elmondhatod.

- Ja... Mintha annyira érdekelne téged, hogy én mit érzek.-fintorogtam egyet.

- Mi van?

- Tudom, hogy egyáltalán nem érdekel az, hogy mi van velem. Te is csak magaddal törődsz, akárcsak a többi kis....-Harry állj már le! Mi a franc van veled? Ha rosszat mersz mondani arra a lányra, akiért bármit megtennél, akkor egy rohadt nagy barom vagy.-szólt a hang a fejemben-

- Kis mi? Kurva....? Esetleg ribanc....? -láttam, hogy Sandra mindjárt sír.

- Nem.-mondtam halkan.

- Hát akkor mi?

- Mindegy..... Hagyjuk.

- Mi van veled Harry? Ez nem te vagy.-mondta nagyon halkan.

- De Sandra.... ez is én vagyok.-bólogattam.

- Nem. Nem az vagy, akit én megismertem. 

- Miattad lettem ilyen.-emeltem fel picit a hangom.-Te tettél ilyenné! Hát nem érted? Én tényleg szeretlek Sandra... és tudod, hogy mennyire fáj azt látni, hogy Zayn karjaiban vagy és őt csókolgatod? Egyszerűen már belefáradtam ebbe az egészben.-nem tudtam magam leállítani. Mindent kiadtam magamból, amit csak nyomta lelkem.

- Ne mondd ezt Harry! -mondta nagyon halkan. Becsukta a szemét és néhány könnycsepp gördült le az arcán.

- Mi van? Fáj az igazság? -gúnyosan felnevettem.

- Hogy lehetsz ennyire szemét? -sírt. 
Felpattant az ágyról és kirohant a szobámból, és becsapta maga után az ajtót.
Jézusom, Harry! Akkora egy köcsög vagy. Hogy tehetted ezt vele? Nem ő tehet arról, hogy nem veled van. Egyszerűen téged másképp szeret, te nagyon barom.-szólt ismét a hang a fejemben.
Most mit csináljak? Sandra már biztos, hogy nem fog nekem megbocsájtani. Egy életre elveszítettem őt.



...


Mikor lementem a nappaliba a srácokhoz, láttam, hogy Sandra és Zayn kint beszélgetnek a teraszon. Nem akartam őket zavarni, inkább leültem a többiekhez.

- Harry! Te teljesen megzakkantál? -nézett rám Liam.-Miért csináltad ezt Sandrával?

- Nem tudom haver.-mondtam halkan, szinte már suttogva.-Egyszerűen minden kijött belőlem, ami bántott és szegényen töltöttem ki.

...

Még elég sokáig beszélgettünk erről, egyszer csak Sandra hirtelen beront a házba és keservesen sír, Zayn pedig kiabál utána.
- Várj, Sandra! Várj már! -kiáltott Zayn.

- Hagyj békén! -mondta Sandra, miközben iszonyatosan sírt.
Mi történhetett? Miért vesztek össze? Talán miattam?

- Hallgass már meg, kérlek! -kérlelte Zayn Sandrát, de ő nemet mondott neki.

- Te mondtad... ha annyira szeretem őt, akkor menjek. Hát tudod mit?! Megyek is, de nem hozzá, mert én téged szeretlek te hülye.-ennél a mondatnál tudtam, hogy miattam volt az egész. Szép volt Styles! Ezt is megcsináltad. Szétszedted azt a két embert, akik egyáltalán nem érdemelték volna meg.

Sandra gyorsan felrohant a lépcsőn, mi pedig próbáltuk kérdezni Zaynt, hogy mi volt, de ő inkább nem válaszolt, csak rohant a lány után. Míg ők fent voltak, mindenki csak csodálkozott, hogy még is mi volt ez, majd hirtelen láttuk Sandrát lerohanni a lépcsőn és kiszaladni a házból. Ben nagyon aggódott érte, akár csak mi. Ha valami baja esik, akkor az a te hibád lesz Harry Styles.

...

Végig csak csendben ültünk és vártuk, hogy Zayn megtalálja-e Sandrát. Szerencsénkre megtalálta és nem volt semmi baja. Még ki is békültek, aminek részben örültem, részben viszont nem nagyon. Tudom, csúnya dolog ilyet mondani, de ez az igazság.

...

Amikor mindenki a nappaliban volt, Sandra velem szemben ült, ölében pedig Zayn feje volt és játszott a srác hajával. Én folyton csak Sandrát bámultam, de ő csak néha pillantott rám. Egyszerűen nem bírtam levenni róla a szemem. Gyönyörű, okos, kedves, vicces lány..... szerintem mondhatni, hogy majdnem minden pasi álma.
Hirtelen megszólalt a mobilja. Beleszólt, majd kiment a teraszra. Ahogy Sandra elhagyta a helységet, elkezdtünk beszélgetni. Először azt hiszem, hogy Louis kérdezett rá Zaynnél, hogy miért kaptak össze Sandrával, de a srác ügyesen kikerülte a választ, de aztán Niall is rákérdezett, mire csak annyit mondott, hogy: -Azt most inkább hagyjuk, ha nem gáz.-100%, hogy azért nem akarta elmondani, mert én is ott voltam.
- Miattam vesztetek össze... igaz? -kérdeztem halkan, miközben a padlót bámultam.

- Haver! Dehogyis. Ne legyél már hülye.-mondta, miközben felült.

- Dehogynem. Én voltam az oka... tudom...

- Ezt most hagyd abba oké?! Nem miattad volt és kész.

- Zayn... ismerlek. Nem tudsz hazudni. Szóval....?!
Pár pillanatig habozott, majd elmondta az igazat.
- Jó, igazad van. Tényleg miattad kaptunk össze. Vagyis nem teljesen, hanem az én hülyeségem miatt, mert rám jött a féltékenységi roham és elég csúnya dolgokat mondtam neki, amiket nem gondoltam komolyan.

- Mondtam.-erőltetetten felnevetettem.

- Miket mondtál neki? -kérdezte Ben.

- Hát... hogyha annyira félti Harry lelkét, akkor miért nem vele van? -mondta halkan.

- Te hülye vagy! -mondtam.-Téged szeret te nagyon barom. Ő nem érez irántam semmit, csak tudod, hogy mennyire lelkiismeretes ember és nem bírja elviselni, ha valaki szomorkodok miatta és próbált rám tekintettel lenni.-nagyon fájt, ahogy ezt kimondtam.

- Tudom. De valahogy mégis azt éreztem, hogy téged másképp is szeret.

- Figyelj... én túlteszem magam ezen... nem kell előttem úgy tennetek, mintha nem is járnátok. Szerelmesek vagytok, szeretitek egymást és ez ellen nem tudok/tudunk mit tenni.-erőltetetten rámosolyogtam, de belül rohadtul fájt. Majd széttépett a fájdalom...

- Kösz haver! Te vagy a legjobb.-felállt, majd megölelt.

...

Mikor Sandra bejelentette, hogy holnap jön az unokatesója Sára, picit felcsillant a szemem. Ha nincs barátja, akkor lehet bepróbálkozok nála és megpróbálom elfelejteni Sandrát.
- Holnap, akkor kijön velem Sára elé? -kérdezte Sandra, mire Ben és Zayn felnyújtották a kezüket.- Te nem akarsz jönni Harry? -nézett rám a lány.

- Végülis... miért ne?! -válaszoltam, majd már el is köszöntünk egymástól, mert már 11 óra volt és holnap 8-ra már készen kell lennünk, így 7-kor muszáj leszek felkelni.

...

*Sandra szemszöge*

Kis idő múlva hallottam, hogy rekedtes hang halkan szólongat a hang tulajdonosa pedig Zayn volt az.
- Legeslegszebb lány a Földön ébredj, mert már 7 óra van.

- Legesleghelyesebb pasi a Földön kussolj és inkább aludj vissza.-nyögdécseltem, mert még nagyon álmos voltam.

- De egy óra múlva mennünk kell Sára elé.-mondta, miközben megpuszilta az arcom.

- Sáraaa! -rögtön kinyílt a szemem és gyorsan felültem az ágyon.

- Bizony.-bólogatott Zayn.

- Akkor még mit fetrengsz itt egy szál alsógatyában? Haladj öltözni.-sietettem és én is kikeltem az ágyból.

- És még engem csesz le.-nevetett.-Te nem akartál felkelni.

- Ne szólj vissza Malik, mert kutyavilág vár rád.-próbáltam fenyegetni, de nem jött össze.

- És ha visszaszólok, akkor mi van? -vigyorgott, miközben elment előttem a szekrénye felé.

- Akkor ez lesz.-belerúgtam a hátsójába.

- Nem fájt.-mondta.

- Akkor majd nagyobbat kapsz.-nevettem.

- Igeeeen? -huncut mosolyra váltott, majd magához húzott.

- Igeeeen.-válaszoltam vigyorogva.

- Akkor te meg tudod, hogy mit fogsz érte kapni?

- Mit?

- Ezt.-óvatosan lelökött az ágyra, rám mászott, majd belefújt a nyakamba és a hasamba, úgy ahogy a pici babáknak szokták.

- Neeeeeeeee! Zaaaaaaaayn! -nagyon nevettem, mert csikizett.

- Te akartad.-egy pillanatra abbahagyta, majd ismét rákapott a nyakamra, amitől kirázott a hideg és mindenem elkezdett bizseregni. Nagyon jó érzés volt.

- Most véged van.-szólalt meg, majd nagy nehezen sikerült valahogy nekem felülre kerülnöm, majd óvatosan megharaptam a fülcimpáját.

- Ne! Sandra! -nevetett.

- Visszakapod.-mondtam, majd az ajkait kezdtem óvatosan harapdálni.

- Ezt valahogy már jobban szeretem.-még mindig nevetett.

- Na jó! Vége a gyereknapnak.-másztam le róla.-Inkább készülődjünk, mert mindjárt indulnunk kell.

- Jól van.-állt fel ő is és elindult utánam a fürdő felé.

- Addig bejöhetsz, ameddig fogat mosok, utána pedig lelehet majd lépni.-mondtam.

- Csak egyszer hagy maradjak már bent! -tette össze a két kezét.

- Nincs az az Isten, aki ráfog erre engem venni.

- Hé! Kis anyám! Itt áll előtted egy Isten és ez az Isten mindjárt befog téged törni.-emelte fel az egyik szemöldökét.

- Hogy te milyen beképzelt vagy.-nevettem.

- Mégis együtt vagyunk.-mosolygott és szorosan ismét magához húzott, majd megcsókolt.

...

- Bence! Látod Sárát azonnal ordíts! -fordultam bátyámhoz, miközben Sára arcát kerestem a tömegben.

Hirtelen megláttam egy hosszú sötétbarna hajú lányt, rengeteg bőrönddel.

- Sáraaaaaaaaaaaaaaaaaaaa! -sikoltoztam és elkezdtem rohanni a lány felé.

- Sandraaaaaaaaaaaaa! -neki is ugyanez volt a reakciója.

- Jézus, de megnőttél! Gyönyörű vagy.-öleltem meg.

- Köszönöm. Te is gyönyörű vagy.-mondta.

- Köszönöm.-közben a fiúk is beértek minket.

- Sáraaa! -ölelte meg Ben a lányt.

- Szia Beniii.-köszönt a lány a bátyámnak.

- Sára! Beszeretnék neked mutatni valakiket.-húztam két oldalamra a két fiút.-Ő itt Harry Styles.-mutattam be először Harryt.

- Szi....Szia! A nevem Sára Good.-köszönt félve a lány.

- Szia! Az én nevem Harry Styles.-mosolygott Harry, majd megölelte Sárát.

- Igen, tudom.-nevetett Sára.

- Ő pedig itt a barátom Zayn Malik.-mutattam Zaynre.

- Szia Sára! Zayn Malik vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek.

- Szia! Én is örülök.-ölelték meg egymást.

- Nos, akkor indulhatunk haza? -kérdezte Ben.

- Persze.-mondtuk.
A fiúk megfogták a csomagokat, majd elindultunk a parkolóba.

- És most hol szállsz meg? -kérdeztem Sárától.

- Anyuék vettek egy lakást itt a közelben.-válaszolt.

- És merre? -kérdeztem.
Elmondta az utca ház számot, stb, majd elfuvaroztuk a helyszínre.
Útközben sok mindenről beszélgettünk. Elmondta, hogy mik történtek vele, amióta nem beszéltünk stb....
Amikor megérkeztünk Sáráék új otthonához, segítettünk neki becipelni a csomagokat a házba. Miközben hordtuk be a cuccokat, Sára félrehívott.
-Hallod! Annyira édes Harry.-elpirult.-Élőben még helyesebb.

- Kérdezősködjek az érdekedben? -mosolyogtam.

- Nagyon megköszönném.-vigyorgott.

- Oké. Akkor majd intézkedek.-kacsintottam.

- Minden cuccodat behordtuk.-mondta Zayn.

- Köszönöm srácok.-mondta Sára.

- Na de mi most megyünk, mert még van egy kis dolgom.-a ,,dolgom'' picit megnyomtam, mert a Harrys ügyre céloztam.

- Jól van. Akkor végezd el a DOLGOD aztán majd gyere át MESÉLNI! -nevetett a lány.

- Ti most ilyenkor mit....? -kérdezte Bence, de nem félbeszakítottam.

- Semmit.-mondtam.-Na akkor majd jövök. Szia! -megöleltem, majd a többiektől is elköszönt és elváltunk.
Nem kellett sokat mennünk.... csak 2 háznyira lakott tőlünk :D Igen, ő az új szomszédunk, de direkt nem szóltunk neki. Megakarjuk lepni.

Mikor hazaértünk, elkezdtem Harrynél kérdezősködni, hogy mit gondol Sáráról és azt mondta, hogy szép lánynak tartsa. Ez király. Eddig minden oké.

- Srácooook! -kiabáltam fel a többieknek.-Van kedvetek velem átjönni Sárához?

- Mindjárt. Van. Persze. Egy perc és mehetünk.-hallottam a válaszokat.

...

Megálltunk az ajtó előtt, becsengettünk, majd vártuk, hogy ajtót nyisson.
- Jó napot kívánok! Ön lenne az új szomszédunk? -kezdtem bele tök komoly arccal, mire a többiek elkezdtek röhögni a hátam mögött.-Kuss már mert így nem tudom eljátszani a komoly szomszéd szerepét.-fordultam hátra a fiúkhoz, amitől még inkább csak röhögtek.

- Mi a....? Ti vagytok az új szomszédaim? -nevetett Sára.

- Aha. Ez a sok barom, név szerint: Niall, Liam, Harry, Louis és Zayn abban a házban laknak -mutattam végig a fiúkon és a ház felé pillantottam -és én és Bence is hozzájuk költöztünk, mert ugye anyuék visszamentek Magyarországra.

- Ez nagyon király! -örült a lány.-Gyertek be.

- Aranyos kis kecód van.-nézett körbe Louis.-Répa nem akarsz esetleg ideköltözni?! -kérdezte viccből.

- Ide figyelj Louis Tomlinson! Már azért sem fogok elköltözni onnan, mert ezek után téged foglak cseszegetni. Még a halálom után is kísérteni foglak.

- Nesze neked Louis.-nevetett Niall.

...

Miközben beszélgettünk megcsörrent Liam telefonja. Felvette és csak annyit hallottunk, hogy: Ne máááár! Pont most? Muszáj?...... Oké...... Rendben...... Jó, szólok nekik....
 - Ki volt az? -kérdezte Harry.

- Jake.-húzta el a száját.-Azt üzente, hogy egy óra múlva sürgősen találkozni akar velünk, mert valamilyen koncert féléről akarna velünk beszélni.

- Mindig akkor szól közbe, amikor jól érezzük magunkat.-mérgelődött Zayn.

- Nyugi srácok! Ő nem tehet róla. Csak a munkáját végzi.-mondtam.

- Bizony.-bólogatott Sára.-Meg amúgy is.... bármikor átjöhettek, ha van kedvetek.-mosolygott.

- Akkor én elég sűrűn fogok idejárni.-mosolygott Harry, amitől Sára elpirult.

- Na de akkor siessetek, mert elkéstek.-mondtam.

- Oké.-mondták, majd felálltak és elköszöntünk tőlük.

- Sietek haza.-mondta Zayn, majd megcsókolt.