9.rész - Kathy és Liam.

Sziasztok! :) Itt van a kilencedik rész is. Bocsi mindenkitől, hogy tegnap nem voltam, csak egész nap kint voltam :). De ezért lehet, hogy két résszel jövök. :) Mindenkinek jó olvasást :).

- Mi vaaaaaaaan? -kérdezte Kathy kigübbedt szemekkel és leesett állal.-Ez most komoly?

- Teljesen.-mosolyogtam.

- És miért csak, most mondtad el? Hogy jöttetek össze? Apud mit szólt? Mindent tudni akarok, úgyhogy most leteszed a hátsód az ágyra, a srácokat kizavarjuk és mindent elmesélsz az elejétől a végéig.-elkezdtünk nevetni miközben Kathy tolta a fiúkat az ajtó felé.-Gyerünk! Kifelé! Most!

- Én sem maradhatok? -kérdezte Zayn miközben visszanézett Kathy-re.

- Nem, mert ez most nagyon csajos dolog.-mondta.

- Ki leszel beszélve szívem.-nevettem, majd dobtam egy puszit Zaynnek.

Nagy nehezen kituszkolta a fiúkat a szobámból, majd levetette magát az ágyra és elkezdett megint bombázni a kérdéseivel.

- Kathy, nyugi! Mindent elmondok az elejétől a végéig.-nevettem.

Elmeséltem neki mindent a parktól kezdve a tegnapi fizika korrepig és ő csak mosolygott meg néha becsúszott egy ''Wááá!! De jó!!'' és hasonlók.

- Ez olyan, mint egy valóra vált álom. Mindig arra vágytál, hogy csak egyszer lásd őket, vagy éppenséggel, hogy kapj tőlük egy autógrammot vagy valami... most meg itt van mind az öt srác a házatokban, a szobádban és méghozzá Zayn Malikkal aludtál az éjjel egy ágyban és ő a pasid. Most úgy utállak.-mosolygott.

- Igen, tudom.-én is mosolyogtam.-És tudod, hogy most mennyire boldog vagyok? El sem tudom mondani.-nevettem.

- Elhiszem. Na és apud hogy reagálta le a dolgokat? -vette komolyabbra a szót.

- Nem fogod elhinni, de pl ő javasolta, hogy Zayn aludjon az én szobámba.

- Ne máááár! -csodálkozott.

- Kb én is így reagáltam.-nevettem, miközben az arcára mutattam.

- De hogy hogy?

- Hát nem tudom, hogy mi lett vele, de valahogy tök jól ''összehaverkodott'' velük. Rengeteget beszélgettek, nevettek stb...

- Kinyírlak te lány! -nevetett, majd hozzám vágott egy párnát.

- De most miért? Neked is lehetne hasonló szerencséd.-kacsintottam rá.

- Ezt hogy érted?

- Hát Liam... Belé vagy esve vagy nem?

 De, valami olyasmi.-elpirult.

- Na akkor csak járj nyitott szemmel és legyél vele kedves.-mosolyogtam rá.

- Úgysem jönne össze velem...

- Hülye! -ellöktem az ágyon.

- De most tényleg. Nem sajnáltatni akarom magam, de szerintem tényleg így van.

- Tényleg nem veszed észre, hogy odáig van érted? Most is, amikor beléptél az ajtón, rögtön odarohant hozzád és ő köszönt előre. Meg piros is volt az arca, szóval elpirult.

- Azért köszönt előre, mert udvarias és azért volt piros az arca, mert tuti hogy ökörködtek és kimelegedett vagy valami ilyesmi.

- Ezt nem hiszem el.-csaptam össze a két kezem.-Na jó, én nem vitatkozok veled, de hidd el, hogy bejössz neki.

- Honnan veszed?

- Mert mondjuk, amikor te nem jöttél suliba, akkor vele mentem és rólad is szó esett, meg egy egész napot velük töltöttem....

- Mit beszéltetek ti rólam? -kérdezte picit izgatottan.

- Nem mondom meg, mert te ''úgysem jössz be neki''.-mondtam olyan hangnemben, ahogy ő az előző mondatokat.

- De szemét vagy.-felnevetett.

Még ''vitatkoztunk'' pár percig, majd kopogtak az ajtón.

- Bocsi, zavarok? -kérdezte Niall.

- Nem, gyere csak.-mondtam.

- Szerintem mi megyünk, mert még el kell készülnünk és aztán meg indulnunk kell az interjúra.

- Akkor kikísérlek titeket. Várjatok meg, mindjárt megyek.

- Oké.-majd kiment Niall a szobából.

- Milyen interjúra mennek? -kérdezte Kathy.

- Ha tudnám megmondanám.-mondtam, majd felkeltünk az ágyról és lementünk a nappaliba. A többiek szanaszét voltak a házban. Zayn a teraszon volt, Harry és Niall a konyhában, Louis a fürdőben, Liam pedig a nappaliban.

- Menj oda Liamhez.-súgtam Kathy fülébe, majd a srác felé löktem. Láttam ahogy leült mellé és elkezdtek beszélgetni. Kimentem Harryékhez a konyhába, megkérdeztem, hogy kérnek-e valami kaját vagy ilyesmi. Megkértek, hogy csináljak nekik egy szendvicset. Gyorsan össze dobtam nekik valami kaját aztán kimentem Zaynhez a teraszra.

- Nem tudod letenni azt a büdös cigit igaz? -odasétáltam mellé, majd hozzábújtam.

- Már jó úton vagyok.-éreztem a hangján hogy mosolyog.

- Akkor jó.-mosolyogtam.

- Téged amúgy nem zavar? Őszintén.

- Nem, mivel apum is cigizik már több tíz éve meg tesóm is úgyhogy már megszoktam.-nevettem.

- Tesód? Neked van tesód? -kérdezte csodálkozva.

- Igen van.-mosolyogtam.

- És ő hol van?

- Kint van Magyarországon.

- Hogy hogy?

- Apum tesójánál lakik, mivel náluk kapott melót.

- Félig magyar vagy?

- Ühüm.-dünnyögtem.

- Nem is mondtad.

- Nem kérdezted.-nevettem.

- És amúgy milyen melót kapott?

- Pincér.-mosolyogtam.

- Az voltam én is.-vigyorgott.

- Tudom. Azért mosolyogtam.

- És mennyi idős?

- Tizenkilenc éves.

- Lány?

- Örülnél neki mi? -nevettem.

- Nem azért kérdeztem. -vigyorgott.-Bár ha olyan gyönyörű mint te... De mondjuk ez képtelenség, mert nálad nincs szebb lány a földön.-mosolygott majd adott egy csókot.

- Köszönöm.-elpirultam, majd én is adtam neki egy csókot.- Nem, amúgy nem lány, hanem fiú.-mosolyogtam.

- Akkor vigyáznom kell. Gondolom, ha megbántalak -ami nem fog megtörténni- akkor gondolom, hogy jól megagyalna.-nevetett.

- Nem agyalna meg, mert én akkor is téged védenélek és azt mondanám neki, hogy ha téged bánt, akkor engem bánt.

- Még, ha megbántanálak, akkor is engem védenél? -húzta fel mind a két szemöldökét.

- Igen.

- Hát te lökött vagy.-belenézett a szemembe, majd magához húzott.

- Nem vagyok lökött oké?! -beleütöttem óvatosan a vállába.

- Szeretlek.-mosolygott, majd ismét megcsókolt. Ettől a szótól elkezdett remegni a lábam, a pillangók előjöttek a hasamban és a szívem majd kiugrott a helyéről.

- Hogy micsoda? Mit mondtál? -kérdeztem vissza.

- Azt, hogy szeretlek.-megint mosolygott.

- Most mondtad ki először, hogy szeretsz.-elpirultam, majd átfontam karjaimat a nyakán.

- De nem utoljára. Ha kell kismilliószor elismétlem. Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek...

- Jó, elég lesz.-nevettem. -De ugye tudod, hogy én is szeretlek?! Mindennél és mindenkinél jobban.

Ismét a szemembe nézett, megfogta a derekam, szorosan magához húzott úgy, hogy MINDEN -ismétlem- MINDEN porcikáját éreztem, gyengéden megcsókolt, majd felültetett a korlátra és ott folytatta.

- Lefogok esni és megfogok halni.-nevettem, miközben szorosan fogtam a kezét.

- De ha leesel, utánad ugrok és veled együtt meghalok, majd amikor mindketten felkerültünk oda fel az égbe, akkor én úgy belerúgok abba a formás kis hátsódba, hogy rögtön visszaszállsz a földre.-mosolygott.

- Hülye! -ütöttem meg a vállát.- Te nem halhatsz meg.

- Ha te, akkor én is.-ismét mosolygott, majd adott egy puszit a homlokomra.-Na de inkább leszedlek onnan, nehogy valami bajod essen.-felkapott az ölébe és bevitt a nappaliba, ahol már mindenki ránk várt.

- Na megjöttek a szerelmesek is.-szólalt meg Harry, miközben Zayn lefektetett a kanapéra, de én nem engedtem el a nyakát, úgyhogy rám esett és hosszasan elkezdtünk csókolózni.

- Na de rééépaaaa!!! Ne itt hemperegjetek már.-szólalt meg Lou.

- Féltékeny vagy? -nézett fel rá Zayn és elröhögte magát.

- Miért mindig neked jutnak a jó csajok? -duzzogott Lou.

- Jajj Louis, akkora bolond vagy. De én így szeretlek.-odamentem hozzá, megöleltem majd adtam neki egy puszit.

- Most nézzétek meg! Már rögtön le is váltott egy répa imádó, csíkos felsős majomra. -mondta Zayn és próbált ő is durcázni, de nem sikerült neki, mert mindenki elkezdett röhögni így őt is elkapta a röhögőgörcs.

- Nem igaz, mert én egy tükör imádó, ön imádó majmot szeretek.-odamentem hozzá, szorosan megöleltem és megcsókoltam.

- Szóval önimádó majom vagyok? Na jól van Sandra Ashley Good, ezt megjegyeztem.-viccelődött.

- Tudod, hogy nagyon szeretlek na!

- Tudom.

- Na szerintem most már mi induljunk. -szólt Niall.

- Szerintem is. Majd úgy is beszélünk még.-mondta Zayn, miközben egymás szemébe néztünk.

- Jól van. -kikísértük Kathyvel a srácokat, mindegyikőjüktől elköszöntünk három puszival. Kathy utoljára Liamtől búcsúzott én pedig Zayntől.

- Mi van kettőjük közt? -kérdezte Zayn, miközben a fejével Kathyék felé biccentett.

- Hát, Liamnek tetszik Kathy, Kathynek tetszik Liam, de egyikük sem tud róla.

- Valahogy össze kellene őket hozni.

- Szerintem is.

- Na majd én beszélek Liammal, te pedig beszélj Kathyvel.-mosolygott.

- Oké.-adtam neki egy utolsó csókot, majd elindultak hazafelé.