19.rész - A levél.

Sziasztok! :) Itt a tizenkilencedik rész is :) Remélem, hogy ez is olyan jó lett, mint az előző :) Jó olvasást :) És kérhetnék pár komit? :$♥

Mikor láttam, hogy Zayn becsukja maga után az ajtót és elmegy, keserves sírásba kezdtem és Harry nyakába borultam.

- Harry én ezt nem fogom kibírni! Én ebbe belehalok.-rettenetesen sírtam.

- Nyugodj meg pici lány! Ne sírj! -nyugtatgatott.

- Annyira fáj.

- Tudom. Elhiszem, de hidd el, hogy Zayn nem akarta. A csaj mászott rá.

- Honnan veszed? -egy pillanatra abbahagytam a bőgést.

- Zayn mondta.

- És te hiszel neki?

- Nem tudom.-mondta halkan.-De az biztos, hogy téged nagyon szeret.

- Nem úgy nézett ki.-és ismét sírtam.

- Jól van. Ne sírj! -szorosan megölelt és belepuszilt a hajamba, majd megsimogatta azt.

*Zayn szemszöge*

Ahogy Harry letette óvatosan Sandrát a kanapéra én rögtön odamentem hozzá. Nagyon sírtam. Tudom, hogy ''a fiúk nem szoktak sírni'',de ez nagyon padlóra döntött. Ahogy ott térdeltem Sandra mellett, megszorítottam a kezét és próbáltam hozzá beszélni: - Kérlek Sandra ne haragudj! Hülye voltam. Nem akarlak elveszíteni. Kérlek ne hagyj el. - Gyorsan leültem a fejéhez és a fejét az ölembe tettem. Elkezdtem óvatosan csókolgatni. Tudtam, hogy az lesz az utolsó pillanat, amikor megcsókolhatom. Picit enyhült a sírásom és elkezdtem simogatni gyönyörű szép arcát. Miközben simogattam az arcát, arra lettem figyelmes, hogy próbálja kinyitni a szemét.

- Ne érj hozzám! -elrántotta fejét kezemtől. Ez olyan volt, mintha ezer kést döftek volna a szívembe. Vagy még annál is rosszabb.

- Sandra! Jól vagy? -micsoda hülye kérdés ez? Persze, hogy nincs jól.

- Nem. Nem vagyok jól, mert a közelemben vagy.-ezt hallani még rosszabb volt, mint az előző. Azt hittem, hogy ott nyomban meghalok. Alig kaptam levegőt, forgott velem minden.
Aztán, amikor elküldött, nem tudtam mást tenni. Nagy nehezen otthagytam szegényt, könnyekkel küszködve. Mikor kiléptem az ajtón, nem tudtam, hogy hova fogok menni vagy hogy mit fogok csinálni. Csak mentem és mentem. Hirtelen a parkban találtam magam, ahol az egész kezdődött. Leültem a padra, ahol mi is ültünk és rágyújtottam egy szál cigire. Csak szívtam a cigarettát és bambultam ki a fejemből. Legszívesebben ordítottam volna, vagy kinyírtam volna magam. De rájöttem, hogy az öngyilkosságnak semmi értelme. Meg amúgy sem hagyhatom itt a családomat, a bandát, a rajongókat, Kathy-t és persze Sandrát sem. Tudom, hogy Sandra már sosem fog nekem megbocsájtani, de én még mindig szeretem és nem akarom itt hagyni.

*Sandra szemszöge*

Kezdtem picit megnyugodni.

Figyelj! -szólt Harry, miközben letörölt egy könnycseppet az arcomról.-Haza kellene menned lepihenni. Elég ramatyul nézel ki.

- Köszi a kedvességet.-erőltetetten felnevettem.

- Nem azért mondtam.-mosolygott.

- Amúgy szerintem is haza kellene mennem.

- Szólok Louisnak, hogy vigyen haza.-felállt a kanapéról.

- Ne! Nem kell, köszi. Inkább sétálok. Úgyis ki kell szellőztetni a fejemet.-én is felálltam, majd a vállamra vettem a táskám.

- Jól van. Ahogy gondolod.-mosolygott.-Niall, Louis! Gyertek, köszönjetek el Sandrától.-szólt fel nekik Harry és a srácok már jöttek is és kikísértek az ajtóig.

- Sziasztok srácok.-adtam mind a hármójuknak 3 puszit.

- Ha bármi baj van, csak hívj. Ha kell akár hajnali háromkor is, de hívj.-mosolygott Harry és szorosan megölelt.

- Köszönöm Harry.-visszamosolyogtam rá.

- Aztán vigyázz magadra pici répa.-mondta Lou és ő is megölelt.

- Vigyázz magadra csajszi! Csak semmi butaság! -mondta Niall és ő is megölelt.

- Nem fogok semmit csinálni magammal.-ezen azért picit elgondolkodtam.

Elköszöntem a srácoktól, majd hazafelé vettem az irányt. Útközben semmi más nem járt a fejemben, csak az a látvány, hogy Zayn ott enyeleg az ágyán azzal a csajjal. Miközben elhaladtam a park mellett megláttam, Zaynt. Ő is meglátott és felém vette az irányt. -Na ne. Már csak ez hiányzott.-gondoltam magamban és ismét a sírógörcs kerülgetett. Gyorsan mentem tovább. Már majdnem, hogy futottam.

- Sandra várj meg! -kiáltott utánam, de én nem foglalkoztam vele, csak mentem tovább.-Sandra! Kérlek! -már futott. -Sandra! -éreztem, hogy megfogta a kezem, mire hátrafordultam.

- Hagyj békén Zayn! -kitéptem kezem a keze közül.

- Hagy magyarázzam meg.-könyörgött.

- Zayn te megcsaltál. Hát nem érted?! Én nagyon szerettelek, mindennél és mindenkinél jobban. Ha kellet volna én az életemet adtam volna érted, de te csak játszottál velem. Azt hittem, hogy te.... hogy te.... -kitört belőlem a sírás.

- De Sandra kérlek hallgass meg!

- Nem Zayn, nem hallgatlak. Semmi értelme.-majd elrohantam és meg sem álltam hazáig.

Mikor hazaértem, ledobtam a táskámat és bezárkóztam a szobámba. Szerencsére apuék nem voltak otthon. Most nem volt kedvem hozzájuk sem, csak szerettem volna egyedül lenni. Bedőltem az ágyamba és csak sírtam. Kb 2 órán át csak sírtam, majd eszembe jutott amit Niall mondott. ''Csak semmi butaság!''  Felkeltem az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Kerestem egy pengét, majd leültem az íróasztalom elé. Elővettem egy papírt és egy tollat, majd írtam anyuéknak, a srácoknak és Kathynek egy búcsúlevél szerűséget.

Kedves Anya, Apa, Kathy, Liam, Louis, Harry, Niall és Zayn!

Nagyon szeretlek titeket. Anyu köszönöm neked azt, hogy a világra hoztál és Apával felneveltetek.
Kathy nagyon szeretlek! Köszönöm, hogy mindenben mellettem álltál és soha nem hagytad, hogy valami hülyeséget csináljak. Remélem Liammel sokáig együtt maradtok és boldok lesztek.
Liam, Louis, Harry, Niall! Örülök, hogy megismerhettelek titeket. Remélem, hogy még sikeresebbek lesztek és hogy minden jó lesz a életetekben. Ja és Liam! Nagyon vigyázz Kathyre. Louis drága! Répa :).
Zayn! Neked csak annyit szeretnék mondani, hogy köszönöm, hogy megtanítottál szeretni. Légy boldog az életben. Szeretlek.

Nagyon szeretlek titeket. Sandra.

Rengeteget sírtam, miközben megírtam a levelet. Folyton azokat a szép pillanatokat láttam a szemem előtt, amiket átéltem ezekkel a csodás emberekkel.
 Fogtam a papírt és a pengét, majd elindultam az ágyam felé. Leültem az ágy szélére, a papírt magam mellé tettem, majd a kezembe vettem a pengét. Elkezdtem a csuklómat vagdosni. Minden húzással közelebb kerültem a halálhoz. Már majdnem sikerült magammal végeznem, amikor is meghallottam egy gitár hangját az ablak alatt. Felálltam és, ahogy az ablak felé mentem meghallottam a srácokat. Elkezdték énekelni a Gotta Be You-t. Ettől még inkább csak sírtam. Vérző kézzel visszafeküdtem az ágyamba és csak sírtam. Mikor Zayn része jött azt hittem hogy belehalok a fájdalomba ami átjárta testem. Még mindig szerettem. Még mindig megremegett a lábam, ha meghallottam akár csak a hangját. Aztán amikor vége lett a dalnak, Zayn felkiáltott.: - Sandra ne haragudj! Szeretlek! -Majd amikor nem válaszoltam erre, CSAK Zayn elkezdte énekelni a Moments-et. Ismét elkezdtem sírni, majd eszembe jutott az, amikor együtt sétáltunk és ezt énekelte nekem. Annyira boldog voltunk még akkor. Csak sírtam, majd egyszer csak elnyomott az álom.
Másnap reggel hatalmas dörömbölésre keltem.

- Sandra nyisd ki! Nyisd már ki az ajtót hallod?! Sandra! -ordibált Kathy.

- Nyugi! Megyek már.-elindultam az ajtó felé, majd elfordítottam a kulcsot és kinyitottam az ajtót.

- Szentég! Jól vagy? -ugrott a nyakamba.

- Persze.-hazudtam.

- Louis elmesélte hogy mi van.-eltávolodott tőlem, majd megfogta a csuklómat, mire én felszisszentem.-Mi van? Mi a baj? -ránézett a csuklómra.-Jézusom! Mit csináltál?

- Nézz az ágyra.-biccentettem az ágy felé, amin még mindig ott hevert a levél és a véres penge.

Felvette a levelet. Pár másodpercig rezzentelen arccal olvasta, majd a kezét a szája elé tette és elkezdett sírni.

- Te hülye vagy.-odaszaladt hozzám és szorosan megölelt.

- Szeretem őt Kathy.-én is elkezdtem sírni.

- Ő is szeret téged.

- Miből gondolod?

- Amikor hazaértünk Liamékhez, ő bezárkózott a szobájába és senkivel nem akart beszélni. Megkérte a srácokat, hogy segítsenek neki a szerenádban és amikor énekelt sokszor elsírta magát. Nagyon ramaty állapotban van.

- De akkor meg ha ennyire szeret, akkor miért csinálta azt amit csinált?

- Ő nem akarta. A csaj mászott rá. Zayn próbálta magától ellökni, de a csaj nagyon erőszakos volt.

- Ezt neked ki mondta?

- Harry mesélte, hogy neki Zayn mondta. Meg Louis is mondta, hogy hallott valami olyanokat, hogy Zayn többször is rászólt a lányra, hogy ne csinálja, de Louis azt hitte, hogy csak játszanak.

- Nem tudom, hogy mit csináljak.

- Én a helyedben engedném neki, hogy megmagyarázza a dolgokat.

Lehet, hogy ezt kellene tennem? Engednem kellene neki, hogy elmondja az ő verzióját is?